2020. november 12., csütörtök

soron kívül - maszk

Kedves Olvasó!

 

Most Molnár Levente 2020. november 10-ei Facebook bejegyzését szeretném itt is megosztani.

Van rá esély, hogy már olvastátok, eddig 18.000-en osztották meg, de vannak dolgok, amiket érdemes terjeszteni.

 

A „Mit lehet tenni?” kérdésre adott, és részletesen kifejtett válaszából a 4 fő gondolatot is kiemelném:

1)      Kérlek, hordjatok maszkot.

2)      Szedjetek D-vitamint.

3)      Összességében próbáljatok egészségesebben élni.

4)      Ne idegeskedjetek.


Vigyázzunk egymásra!

Üdv., Tóth Ildikó


https://www.facebook.com/levente.molnar.562

"Sziasztok!

Nem vagyok egy kioktatós, posztolós fajta, de most úgy érzem, kötelességem megosztani néhány információt veletek a járvánnyal kapcsolatban.

Sürgősségi osztályos orvosként elsőként tapasztalom meg az ezzel kapcsolatos problémákat, és sajnos azt kell mondjam, nagy a baj.
Nagyobb, mint amit a médiában láttok.
Nem feltétlenül azért, mert hazudnának a médiában, hanem egy újságíró nem látja át annyira a helyzet problémáit és a következő pár hetek történéseit, mint mi.
De nem azért írok, mert rémisztgetni szeretnék, hanem információkat szeretnék megosztani azzal kapcsolatban, hogy mit tehettek ti.
Fő kérdés: ez egy nátha vagy halálos betegség?
Sajnos mindkettő.
Az esetek jelentős részében sima náthával ér fel, viszont néha komoly tüdő- és egyéb szervkarosodást okoz, melyek gyakran véglegesek.
A súlyos kimenetel 2 esetben léphet fel:
1. Egy olyan betegnek, aki több súlyos, krónikus betegséggel él, nincsenek tartalékai. Koronavírus nélkül is 80-90 százalékban használja ki a tüdeje és szíve kapacitását.
Ha a vírus átmenetileg használhatatlanná teszi az amúgy is gyenge tüdejének 40-70 százalékát (ami nem ritka), minimális esélye van, hogy túlélje.
(A fenti információ tükrében azt, hogy a beteg COVID 19-ben vagy az alapbetegségeiben halt-e meg, mindenki döntse el magának).
2. Megeshet, hogy a vírus megtámadja az immunrendszert, ami teljesen indokolatlan mértékben és módon aktiválódik, elkezdi pusztítani a beteg saját szervezetét (cytokin és bradykinin viharként lehet erről többet olvasni).
A felpörgött immunrendszer miatt szerte a testben apró vérrögök keletkeznek, melyek, ha növekednek és elsodródnak, rengeteg problémát tudnak okozni.
A legveszélyesebb az amúgy is beteg tüdőbe került vérrög, a tüdőembólia, de az agyba került vérrög stroke-ot okozhat, kialakulhat végtagi érelzáródás, stb.
Ez a második lehetőség (az immunrendszer túlműködése) sajnos teljesen egészséges embereknél is létrejöhet, habár szerencsére nem gyakori.
De sajnos, ha globálisan nézzük a dolgot, nem elég csak a fenti problémákkal számolni.
Az egészségügyi rendszer békeidőben is a határait feszegeti (mindenhol a világon, nem csak nálunk), a kórházak majdnem mindig tele vannak.
Most kb. az ágyak 30 százalékát foglalják el koronavírusos betegek, az egészségügyi személyzet 30 százaléka pedig a koronavírus miatt táppénzen van.
Figyelembe véve az aktuális tendenciát a helyzet csak rosszabb lesz.
Ezért van most szörnyen fontos szerepe a közösségi terjedés megfékezésének, különben a rendszer nem fogja bírni a nyomást, sem a koronavírusos, sem a többi beteg ellátása terén.

Mit lehet tenni?
1. Kérlek, hordjatok maszkot.
Egyrészt bizonyítottan fékezi a vírus terjedését, másrészt titeket is véd. Az egyszerű, sebészi maszk is. A vírus nagyon kicsi, de szerencsére nem szabadon utazik, hanem nála sokkal nagyobb nyákcseppekben (aerosol).
Ezek különböző méretűek. Értelemszerűen a nagy cseppben több vírus van, de egy nagy cseppet kiszűrni is könnyebb.
A fertőzés létrejöttéhez adott pillanatban nagy számú vírusnak kell a szervezetbe kerülni. Pár kóborló vírustól nem leszünk betegek.
Ezért kifejezetten fontos, hogy a vírust terjesztő személy hordjon maszkot, ami a vírusai 80-90 százalékát felfogja.
És az egészséges ember is kevesebb vírus szív be, ha van rajta maszk!
A maszk vastagságánál viszont sokkal fontosabb a maszk illeszkedése.
A levegőt részben a maszkon keresztül, részben a maszk mellett szívjuk be és fújjuk ki.
Ha vastag egy maszk szövete, akkor az jobban felfogja az aeroszolokat, viszont ha nem illeszkedik jól, nagyobb az esélye, hogy a levegő a maszk mellett fog ki-be közlekedni, mert ott könnyebb neki.
Sajnos a házi készítésű maszkoknak az a fő hátránya, hogy nincs bennük merevítő drót az orrnál, ezért ott könnyedén ki-be járhat a szűretlen levegő.
Ugyanez a probléma az FFP2, FFP3-as maszkokkal is. Ha nem illeszkednek tökéletesen, akkor a maszk mellett fog közlekedni a levegő (hiszen sokkal vastagabb az anyaga, mint egy egyszerű sebészi maszknak).
Tökéletesen illeszkedő FFP 3-as maszkban elég nehéz levegőt venni, szóval, ha komfortosan érzed magad benne, valószínűleg rosszul használod. Lehet használni ezeket (főleg ha veszélyeztettek vagytok, illetve ha "veszélyes", vírusban gazdag helyre mentek), csak megfelelően tegyed!
Ha jól megszívod, és rátapad az arcodra, akkor minden rendben van.
Ha szelep van rajta, akkor kifele nem szűr, szóval gond nélkül fertőzhetsz. Szelepeseket ne használjatok!
A sebészi maszkok a műtőben egyszer használatosak, de a kórházon kívül használhatjátok többször is. Főleg akkor, ha 15 perces bevásárláshoz használjátok őket. És párszor simán moshatók is.
A maszkkal járó kellemetlen érzés, légszomj háttérben főleg pszichés tényező áll. Fél éve hordjuk, napi 12 órában, először rossz volt, most már észre sem vesszük. És természetesen "önfertőződést" vagy széndioxid-mérgezést sem kaptunk.
A tárgyakról elkapott fertőzés szerepe elhanyagolható, maximum 10 % lehet, sokkal nagyobb a légúti terjedés lehetősége.
Konkrétan: zárt térben a beteg kifújja a vírusos aeroszolt, az egészséges beszívja.
A közösségi terekben a fentiek miatt fontos a rendszeres szellőztetés.
A maszkot 8-10 éves kor felett az iskolákban is célszerű lenne hordani.

2. Szedjetek D-vitamint.
Sokat.
Magyarországon ősztől-tavaszig majdnem mindenki D-vitamin hiányos.
Sajnos ez egy nagyon elhanyagolt téma, pedig nagyon fontos.
A D-vitamin nagyon fontos az immunrendszer megfelelő működéséhez, de ezen túl még rengeteg pozitív tulajdonsága van (hozzászólásban mellékelek cikkeket)
Úgy vagyunk ezzel, mint pár éve a C-vitaminnal. A hivatalos napi dózis 60 mg volt, most meg ezresével szedjük.
A D-vitamin hivatalos dózisa régen 200 egység volt, az elmúlt évek kutatásai alapján több kell. Én minimálisan napi 3000 egység szedését javaslom.
De aki eddig nem szedte, az nyugodtan szedhet 10 napig napi 9.000-10.000 egységet is, hogy a raktárak töltődjenek fel .
Átlagos testsúlyú felnőttnél napi 10.000 egység tartós szedésének sincs káros mellékhatása.

3. Összességében próbáljatok egészségesebben élni.
Aludjatok eleget, egyetek egészséges ételeket (nem baj, ha kevesebbet eszek, a böjtnek igazoltan immunrendszer-erősítő hatása van), járjatok sokat a természetbe (szabad levegőn minimális a fertőzés kockázata).

4. Ne idegeskedjetek.
Attól mert aggódtok, nem lesz semmi jobb, viszont a stressz bizonyítottan csökkenti az immunrendszer hatásfokát. Próbáljátok türelmesek lenni embertársaitokkal.
Hatalmas feszültség van most mindenkiben, de ne egymáson vezessük le.

A szociális távolságtartás fontosságáról szándékosan nem írtam.
Aki megérti a helyzet súlyosságát, az igyekszik minél kevesebb emberrel érintkezni, aki meg nem fogja fel, azon úgyis csak a hatósági szabályozás segít.
A fenti tanácsok természetesen nem adnak 100 százalékos védelmet a vírus terjedése ellen. Sőt, lehet, hogy csak 20 %-kal csökkentik azt.
De az a 20 % is rengeteget jelent.
Lehet, hogy a 20 %-kal kevesebb beteg miatt nem omlik össze a helyi kórház, 20 %-kal kevesebben szenvednek el tartós egészségkarosodást, és lehet, hogy a 20 %-os csoportba kerül bele az az idős rokon, akit, nektek hála, elkerül a vírus.
Azt, hogy ki mit rontott el, ne itt vitassuk meg. Egyrészt értelmetlen, másrészt próbáljunk meg arra koncentrálni, hogy mi a jelen pillanatban mit tehetünk.

Köszönöm!
U.i.:
A fenti bejegyzést elsősorban az ismerőseimnek írtam, másodsorban az ismeretlen, de értelmes embereknek.
Aki nem tartozik a fenti 2 csoportba, az ne rontsa itt a levegőt. Lehet máshonnan is informálódni.
Amit leírtam, a vírushelyzet kezdetétől számított féléves tapasztalaton és az aktuálisan rendelkezésre álló információimon alapul, néha ellentmond a ködös elméletnek. Főleg ha az a járvány előtt fogalmazódott meg. És a tévedés jogát is fenntartom.
Nem nyelvész vagyok, hanem egy eléggé fáradt orvos, és ez okozza a sok elütést, amit, ha lesz időm, kijavítok.
Ha maszkgyáros vagy D-vitamin árus lennék, jobban figyelnék stilisztikai részeltekre.
Szép napot mindenkinek!"


2020. október 30., péntek

Párolgás-1


Párolgás - alapok

 

Kedves Olvasó!















Üdvözlettel: Ildi


Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával készült.

2020. október 26., hétfő

Nedvesítés

 

Felületek nedvesítése

 

Kedves Olvasó!


 Üdvözlettel: Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

2020. szeptember 26., szombat

A szén nanocsövek

 A szén nanocsövek (CNT)

 

Kedves Olvasó!

 

Korábbi bejegyzésemben már volt szó az 1D nanoanyagokról (https://nanoblog-ti.blogspot.com/2020/08/1d-nanoanyagok.html), ezek közé tartozik a szén nanocső is. Nanocső alatt olyan anyagot értünk, mely részecskéinek a csőátmérője a pár nanométeres tartományba esik (https://nanoblog-ti.blogspot.com/2020/08/mi-nano.html), míg a hosszuk lényegesen nagyobb ennél. A következő ábrán egy szén nanocső halmazról készült TEM felvételt mutatok be, összehasonlítva egy gombolyag fonállal. Természesen ez csak szemléltetés (pl. a szén nanocső csöves szerkezetű, a fonál sokkal hajlékonyabb…).

Szén nanocső halmaz szemléltetése


Felfedezésük:

Az első közismert, szén nanocsövekkel (angolul: „carbon nanotube”, rövidítve: CNT) kapcsolatos kísérleti eredmények Iijima Sumio japán fizikus nevéhez fűződnek, aki 1991-ben a Nature folyóiratban közölte ívkisüléssel porlasztott grafitrudakból előállított, többfalú szén nanocsövekkel kapcsolatos úttörő kísérleti eredményeit és a nanocsövek részletes jellemzését (S. Iijima, Nature, 354 (1991) 56-58). Meg kell azonban jegyezni, hogy nem ez volt az első publikáció a szén nanocsövekre vonatkozóan! Az első, szén nanocsövekről készült felvételeket már 1952-ben publikálták (L.V. Radushkevich, V.M. Lukyanovich, Russian Journal of Physical Chemistry, 26 (1952), 88-95)!


Szén nanocső felfedezése (L.V. Radushkevich, V.M. Lukyanovich, Russian Journal of Physical Chemistry, 26 (1952), 88-95; S. Iijima, Nature, 354 (1991) 56-58)

 

Iijima Sumio publikációját, amit a CNT-k felfedezéséről írt 1991-ben, már több mint 35719 alkalommal idézték (Scopus, 2020.09.26.11:23). Ezt a számot szokás hivatkozási számnak is nevezi, ami egy „jóságmutató”, azt a számot jelöli, hogy az adott publikációdat hányszor használták fel mások a munkájuk (leírása) során. Viszonyításként megjegyezném, hogy a kémia vonalon (!) az MTA doktori címre pályázók pár ezer hivatkozással rendelkeznek a teljes publicitásukra vonatkozva! És csak úgy megjegyezném, hogy Ildike (igen, én) összesen mindössze 542 független hivatkozással rendelkezem. Szóval, kicsit messze még a cél :D

 

Csoportosításuk:

Kicsit tudományosabban megfogalmazva a szén nanocsövek szén atomok alkotta, 0,9 nm-nél kisebb belső átmérőjű, hengeres csövek, melynek falát grafitrétegek alkotják. A szén nanocsövek többféle szempont alapján is csoportosíthatók:

I. a grafitrétegek száma alapján (azaz mennyi az „egymásban lévő hengerek száma”):

a) egyfalú szén nanocső(SWCNT)

b) többfalú szén nanocső (MWCNT)

II. vezetőképességük alapján:

a) fémes

b) félvezető

III. térbeli elrendeződésük alapján:

a) egyedül állók (vagyis véletlenszerűek)

b) merőlegesen egy felülethez (szubsztráthoz) rögzítettek (vagyis rendezettek)

 

Az egyfalú szén nanocső:

Az egyfalú nanocső egy tökéletes hengerré tekert, egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelynek átmérője kisebb, mint a többfalú nanocsöveké. Az egyfalú nanocső, a grafitsík csővé tekeredésének jellemzőitől függően, változatos tulajdonsággal rendelkezhet.

Az egyfalú nanocsövek szerkezeti felépítésük alapján három fő csoportra oszthatók:

a) ”cikk- cakk”

b) karosszék

c) királis

 

A többfalú szén nanocső:

A többfalú nanocsövek nagyfokú változatosságot mutatnak a csövek átmérője, azok egymáshoz viszonyított távolsága, illetve az egymásba épülő csövek száma alapján. A többfalú nanocsövek koaxiálisan egymásban elhelyezkedő egyfalú csövekből épülnek fel úgy, hogy a hengerek egymástól 0,34 nm távolságra helyezkednek el. Az egymásba épülő csövek száma 2-től több tízig, vagy akár 100-ig is változhat.

Különböző felépítésű egyfalú illetve egy kétfalú nanocső sematikus ábrái


Üdvözlettel: Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának szakmai támogatásával készült.

2020. augusztus 27., csütörtök

A szén

 

Pár gondolat (és képösszeállítás) a szénről

 

Kedves Olvasó!

 

Ebben a bejegyzésben a szénnel kapcsolatban gyűjtöttem össze pár gondolatot, inkább az alapokra és érdekességekre koncentrálva.

 

A szén (C) a periódusos rendszer 6. eleme. A leggyakoribb „változatában” (ha bátrak vagyunk, nevezzük izotópnak) a szén atomot 6 darab proton, 6 darab neutron és 6 darab elektron építi fel. Ennek a tömegszámát a protonok és neutronok számának összege adja (ami 12), így a leggyakoribb szén atomot jele: 12C (szén-12).


Az elemek periódusos rendszere, kiemelve a szén látható.

 


A 12C (szén-12) atom felépítése.

 

[1. megjegyzés: még lehet, hogy rémlik ez a fogalom a kémia órákról: „egy mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemei egységet tartalmaz, mint ahány darab atom van 12 g szén-12-ben.” Nos, ez a szén-12 az a szén-12, amit az előbb „összeraktunk” 6 proton, 6 neutron és 6 elektron felhasználásával. Ha egy kávé mellett elmerengünk azokon a régi-régi emlékeken, talán még az úgynevezett Avogadro-szám is eszünkbe jut, ami kellően nagyvonalú megközelítésben 6x1023, (vagyis 600000000000000000000000) ami megegyezik ezeknek a szén-12 atomoknak a számával 1 molban (azaz 12 g-ban). Igen, ez nagyon sok!]

[2. megjegyzés: szénizotópos kormeghatározás, azaz a 14C-es radiokarbonos kormeghatározás: A régészet területén használt kormeghatározási módszer, amely maximum negyvenezer-hatvanezer éves leletek (holt szerves anyag, azaz „elhunyt élőlény”, pl. fa, mamut...) korának meghatározására használható. A módszer kidolgozásáért Willard Frank Libby 1960-ban kémiai Nobel-díjat is kapott. (http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0606/molnar0606.html)]


 Hogyan határozhatjuk meg egy lelet korát? Például radiokarbonos kormeghatározással!
https://www.youtube.com/watch?v=IlaLxOmZIWg

 

Pár szemelvény a szénről:


 „Hétköznapi képek a szén előfordulásáról”:
fűtéshez használt szén lapátolása, korom a kéményseprőn, grafit, gyémánt.

 

 

 A kőszén hőmérséklet- és nyomásnövekedés hatására átalakult növényi anyag. Jellemzően mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. Így nem következik be a szerves anyag levegőn történő oxidációja, illetve az iszap megakadályozza a baktériumok és gombák lebontási folyamatait is. Az így betemetődött növényi anyag tőzeggé alakul. Ha az adott terület lassú süllyedése miatt további üledékrétegek halmozódnak fel rajta, akkor növekszik a nyomás és a hőmérséklet, így a tőzeg átalakulhat kőszénné.
A szénülés ábrán bemutatott szakaszait földrajzóráról is ismerhetjük :)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600120/sco_15_02.scorm

 

 

 A szén allotróp módosulatai: grafit, gyémánt, fullerén, szén nanocső (CNT)

 

u.i.: a szénnel kapcsolatban illene még kitérni i) a fosszilis energiahordozókra és a hőerőművekre, ii) a szerves kémiára, és így magára az életre..., iii) a szén-dioxid és szén-monoxid összehasonlítására..., iv) a szén-dioxid (CO2) légköri mennyiségére (és így a globális klímaváltozásra...), v) stb. stb. stb., de mivel jelen megközelítésben ezek nem kapcsolódnak közvetlenül a soron következő témáimhoz, így (most) ezektől eltekintek. :)

 

Üdvözlettel: Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával készült.


 

 

 

 

 

 

 

Írok