Kedves Olvasó!
Ahogy azt korábban írtam, 2024.10.07-08.
között részt vettem az ISAEP
konferencián, ahol egy posztert mutattam be angol nyelven.
Most szeretnék kitérni pár
érdekességre, amit ezen a rendezvényen hallottam, láttam. Bár ez a kis
gyűjtemény nem kapcsolódik az ösztöndíjas kutatási témámhoz, de bízom benne,
hogy némelyik akár a te érdeklődésedet is felkelti J
* Birsalma pálinka és anyagtudomány?
A birsalma pálinka készítése során
nagy mennyiségben keletkezik melléktermék, ezt a biohulladékot 850 °C-on, inert
atmoszférában pirolizálva (~oxigén kizárása mellett magas hőmérsékleten bontva)
értékes grafén-alapú nanoanyag állítható elő, ami például elektromágneses
árnyékolásra használható (Quince biowaste
for production of graphene-based nanomaterials used for electromagnetic
shielding, Proceedings 2024, 302.
oldal)
Birsalmából pálinka és grafén-alapú nanoanyag
(Azért meg kell jegyeznem, egy ismerősömet idézve, hogy a képen látható
gyümölcs tuti nem birsalma, mivel azokban mindig van kukac… J )
* Mi a köze a tehénnek és az elefántnak az energiatermeléshez?
Az emberiség szempontjából kritikus
kérdés az energia előállítása. Az energiatermelés történhet
-
fosszilis energiahordozókból (kőszén, földgáz,
kőolaj), ám ezek jelentős mértékben növelik a légkörben lévő üvegházhatású szén-dioxid
mennyiségét, fokozva ezzel a globális klímaváltozást;
-
napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus
energia átalakításával
-
atomerőművekben
-
vagy például különböző bioanyagok felhasználásával
is.
Ez utóbbival lehetséges például az
úgynevezett biogáz előállítása is, ami nagy mennyiségű metánt tartalmaz. A
növényi maradványok jelentős része az úgynevezett lignocellulóz, melynek
anaerób lebontása egy olcsó, viszont kicsi hozamú eljárás a biometán
előállítására.
A természetben ugyanakkor létezik
pár „üzem”, melyek igen ügyesen végzik ezt a feladatot, például a füvet
megemésztő tehenek, elefántok, muflonok… :D A kérődző állatok gyomrában lévő
mikroorganizmusok hatékonyan segítik a lebontási folyamatot. A kutatók így a
korábban említett lignocellulóz „biohulladékot” az anaerob lebontás során ilyen
mikroorganizmusokkal is adalékolják, hogy ezek az anerob gombák fokozzák a
számukra hasznos, energiahordozó biometán előállítását. (Co-operation for food: long story of methanogenic archea and anaerobic
fungi, Proceedings 2024, 323. oldal; Effective decomposition of lignocellulose
by anaerobic fungi, Proceedings 2024, 283. oldal)
„Bio-inspirált” metán-előállítás
* Mire jó egy heti gyógyszertartó / gyógyszerszortírozó a
laborban? Hát minta tárolásra! Megnyugtató, hogy bár a dal azt mondja „mindenki másképp csinálja”… , de azért
van, ami közös :D
* Lézerkardos harc a laborban? Naná! A víztisztítás során sok
esetben alkalmaznak UV fényt a kívánt folyamatok lejátszatására (például
fertőtlenítés, gyógyszermaradványok eltávolítása…) Az egyik poszteren két
különböző hullámhosszon (222 nm és 254 nm) emittáló lámpa hatékonyságát
vetették össze és figyelemfelkeltőnek két lézerkardot is bemutattak. Hát, az én
figyelmem bizony megragadta J (Comparison of the efficiency of mercury
vapor and excimers lamps int he UV-C range for UV/H2O2 and UV/PDS processes, Proceedings
2024, 227. oldal).
Lézerkardok a víztisztításban? J
Proceedings 2024: https://www2.sci.u-szeged.hu/isaep/actuals_archives.htm
Ildi
