2025. március 28., péntek

Otthoni munkaterület

 Kedves Olvasó!

 

Tudjuk, hogy a munkaterület kialakítása fontos. A csapból is szokott folyni időnként, hogy mind a munkakedvet, mind a munkaminőséget milyen módon befolyásolja ez a tényező. A COVID időszaka alatt kifejezetten előtérbe került ez a téma a home office miatt, azaz a „homo sapiens officus” széleskörű térhódításával párhuzamosan.

A „homo sapiens officus” kialakulása. 

Az alapvetően preferált opció a „rend a lelke mindennek” elv, lett légyen az például a gyermekek abc sorrendben történő elnevezése, Piton professzor vegyszeres szekrénye vagy Deres fegyverraktárának jegyzéke, nem is beszélve a számítógép mapparendszerében felragyogó rendről, mely nyomokban sem ismeri a rendezni, privát, privát2, asztalról, asztalról20240203, rendezni2, vegyes, vegyes2, vegyes_n+1, átnézni, olvasni, eltenni elnevezéseket….

Hát, ezen a megmérettetésen rendszerint el szoktam bukni. Mondhatnám, hogy atyai örökség, hisz a családban időről időre bevetjük ilyen helyzetekben az édesapám által oly gyakran emlegetett mondást, miszerint „csak az átlagos embereknek van szüksége a rendre, a zseni uralkodik a káoszon”. Persze kérdés, hogy ebben a csoportosításban hova kerül az, aki megpróbál ugyan zseni módjára uralkodni, de rendre alul marad :D

Nos, én megint, menetrendszerűen és vitathatatlan módon alul maradtam. De persze, már hetek óta jött a majd megcsinálom, csak még mosok egyet, most már mennem kell a gyerekért, most szép az idő – kár ezzel tölteni, borús az idő – kinek van ehhez kedve és társai, és közben az entrópia tette a dolgát és a természet törvényének engedelmeskedve a holmik csak másztak és terjedtek és kavarodtak és keveredtek…..

Az entrópia a természet rendje ?! :D 

És akkor jött a „to do” listán, hogy most már nincs mese, blogot kell írni. Hát, ez valami olyan pillanat lehetett, mint a kollégiumokban a vizsgaidőszak, amikor minden szoba ragyog a patyolattól, mert ugye eredményesen tanulni csak akkor lehet, ha a redőny minden csíkja is egyenként le van törölve (nem saját szerzemény, ezt a gyöngyszemet egy fiúszobában tapasztaltam, én csak megmértem a tesómmal, hogy hány méteres a futóka növényem leghosszabb szára – spoiler veszély: több, mint 14 méter, ez volt körbe-körbe futtatva a szobában). Szóval, jött az érzés, hogy itt már nem lehet érdemben dolgozni (okok, igazából ez racionális felismerés volt). És nincs mit tenni, most azonnal rendet kell tenni, legalább egy aktuálisan racionálisan elérhető szintig, hisz a „befektetett munka – megtérülő haszon – a valóban soha meg nem újuló és nem helyettesíthető erőforrás (IDŐ) felhasználása” paraméterrendszerben kell mindezt megvalósítani. Nos, megtettem, ami belefért, a tőlem telhető aktuális legjobbat. 

Otthoni íróasztal a káosz magas fokán és egy kicsit rendezettebb állapotban.

 És most már, miután elrendeztem a gyerkőcöt, a szárítót, a mosogatót és a nyulat, és természetesen csináltam még egy kávét (ami megint elhűlt a bögrében…), le is ültem megírni ezt a bejegyzést, hogy bepillantást nyerhessetek azon „infrastrukturális háttér” egy ici-pici szegmensébe, melynek keretében a Bolyai ösztöndíjjal kapcsolatos munkám is végzem. (Meg kell jegyeznem, hogy a fenti képen is látható íróasztal mellett be volt már vetve többek között például az ebédlőasztal minta előkészítésre, a nappali konferencia teremnek és a kád is, hogy „open your mind” keretek között tudjam átnézi és kijavítani az aktuális kézirat papír alapú változatát. 

Minta előkészítés az ebédlőasztalon, konferencia a nappaliban – testőrrel.

Végül is a tanulság, hogy egy kutatónő nem csak a laborban és az egyetemi irodában kutatónő, hanem „mindenhol is”, például a konyhában fakanállal a kezében vagy a kertben gazolás közben, mert sokszor a madárcsicsergés mellett áll össze a kép, mi miért hogyan…

 

Üdv., Ildi

2025. január 15., szerda

Submission

Submission

 

Kedves Olvasó!

  

Igen, beadás! Fanfár, örömóda, meg amit csak akartok

Szóval, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjamhoz kapcsolódóan ma benyújtottam egy kéziratot a Journal of Molecular Liquids folyóiratba, a címe: „Solvent specific evaporation properties of carbon nanotube buckypapers doped by hydrophilic 1D nanomaterials”.Hááát, mindig reménykedem benne, hogy majd most könnyebb lesz, de erre még várni kell. Talán majd a következő J Amit most érzek, azt elég jól bemutatja a következő kép:


Mondjuk a tény, hogy létezik rá meme a neten, kicsit megnyugtató a számomra, nem vagyok egyedül ezzel az „élménnyel” :D

A kézirattal kapcsolatban ki szeretném emelni azt a különleges technikai segítséget, amit Vidák Zoli és Vidák Misike biztosítottak a számomra, nevén nevezve a lehetőséget a flow-állapot elérésére és benne maradására. Köszönöm az időt, a türelmet.

Most pedig nincs más hátra (mivel az ügyfélkapu+ regisztrációm is kész van), hogy letészem a lantot, hazamegyek, játszom a gyerkőccel, és közben igyekszem nem arra gondolni, hogy vajon visszautasítják-e egyből a kéziratot, meg hogy ha nem, akkor milyen bírálatokat fogok kapni…

Szóval, most megyek, de még előtte picit megkésve, ugyan de annál nagyobb lelkesedéssel  kívánok mindenkinek boldog új évet!

 

Ildi

2024. november 23., szombat

Írok

Írni

Én írok, te írsz, ő ír….

Igen, én írok… Angolul… 

Ülök az irodában és dolgozom a kéziraton... Igen, majdnem olyan, mint amilyennek elképzeled ;)

 


Álomiroda – a kép csak illusztráció…. J

 

A hőmérséklet kellemes, a kávé gőzölög, a szék kényelmes és csak jönnek a sorok egymás után összeállva egy igazán érdekes történetté. És akkor, jah, a kávé kilöttyen, a valóság meg képen vág, hogy mint oly sok minden az életben, ez sem ilyen tündérmeseszerű :D

És akkor megint eszembe jutott az a kép, amit már oly sokszor, olyan sokféle kontextusban is láttam, hogy van a terv a célok elérésére és van a valóság. Ezt a képet legutoljára november 6-án láttam. Azért tudom ennyire pontosan, mert Karikó Katalin előadását meghallgatva előkerült ez a kép is. Kiegészítve azzal, hogyha hiszel magadban, bármit elérhetsz, ha nem, akkor el se kezd.

 

Motiváció


Csodás előadás volt, engem nagyon inspirált, ahogyan a könyve is, az Áttörések. A siker alapjaként általa megjelölt három pillér:

     - mentális egészség,

     - testi egészség és hogy

     - az utadon ne a pénz motiváljon,

pedig bár a mai világban akár elcsépelt is lehetne, tőle azonban olyan mértékben hiteles, hogy nem lehet nem a hatása alá kerülni. Köszönöm. Megtiszteltetés ott dolgozni, ahol két Nobel díjas neve is kint van az iroda ajtaján.

 

Ildi

2024. október 24., csütörtök

Érdekességek egy konferencián

 

Kedves Olvasó!

Ahogy azt korábban írtam, 2024.10.07-08. között részt vettem az ISAEP konferencián, ahol egy posztert mutattam be angol nyelven.

Most szeretnék kitérni pár érdekességre, amit ezen a rendezvényen hallottam, láttam. Bár ez a kis gyűjtemény nem kapcsolódik az ösztöndíjas kutatási témámhoz, de bízom benne, hogy némelyik akár a te érdeklődésedet is felkelti J

 

* Birsalma pálinka és anyagtudomány?

A birsalma pálinka készítése során nagy mennyiségben keletkezik melléktermék, ezt a biohulladékot 850 °C-on, inert atmoszférában pirolizálva (~oxigén kizárása mellett magas hőmérsékleten bontva) értékes grafén-alapú nanoanyag állítható elő, ami például elektromágneses árnyékolásra használható (Quince biowaste for production of graphene-based nanomaterials used for electromagnetic shielding, Proceedings 2024, 302. oldal)

Birsalmából pálinka és grafén-alapú nanoanyag

(Azért meg kell jegyeznem, egy ismerősömet idézve, hogy a képen látható gyümölcs tuti nem birsalma, mivel azokban mindig van kukac… J )

  

* Mi a köze a tehénnek és az elefántnak az energiatermeléshez?

Az emberiség szempontjából kritikus kérdés az energia előállítása. Az energiatermelés történhet

-          fosszilis energiahordozókból (kőszén, földgáz, kőolaj), ám ezek jelentős mértékben növelik a légkörben lévő üvegházhatású szén-dioxid mennyiségét, fokozva ezzel a globális klímaváltozást;

-          napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia átalakításával

-          atomerőművekben

-          vagy például különböző bioanyagok felhasználásával is.

Ez utóbbival lehetséges például az úgynevezett biogáz előállítása is, ami nagy mennyiségű metánt tartalmaz. A növényi maradványok jelentős része az úgynevezett lignocellulóz, melynek anaerób lebontása egy olcsó, viszont kicsi hozamú eljárás a biometán előállítására.

A természetben ugyanakkor létezik pár „üzem”, melyek igen ügyesen végzik ezt a feladatot, például a füvet megemésztő tehenek, elefántok, muflonok… :D A kérődző állatok gyomrában lévő mikroorganizmusok hatékonyan segítik a lebontási folyamatot. A kutatók így a korábban említett lignocellulóz „biohulladékot” az anaerob lebontás során ilyen mikroorganizmusokkal is adalékolják, hogy ezek az anerob gombák fokozzák a számukra hasznos, energiahordozó biometán előállítását. (Co-operation for food: long story of methanogenic archea and anaerobic fungi, Proceedings 2024, 323. oldal; Effective decomposition of lignocellulose by anaerobic fungi, Proceedings 2024, 283. oldal)

 

„Bio-inspirált” metán-előállítás

  

* Mire jó egy heti gyógyszertartó / gyógyszerszortírozó a laborban? Hát minta tárolásra! Megnyugtató, hogy bár a dal azt mondja „mindenki másképp csinálja”… , de azért van, ami közös :D

 

* Lézerkardos harc a laborban? Naná! A víztisztítás során sok esetben alkalmaznak UV fényt a kívánt folyamatok lejátszatására (például fertőtlenítés, gyógyszermaradványok eltávolítása…) Az egyik poszteren két különböző hullámhosszon (222 nm és 254 nm) emittáló lámpa hatékonyságát vetették össze és figyelemfelkeltőnek két lézerkardot is bemutattak. Hát, az én figyelmem bizony megragadta J  (Comparison of the efficiency of mercury vapor and excimers lamps int he UV-C range for UV/H2O2 and UV/PDS processes, Proceedings 2024, 227. oldal).

 

Lézerkardok a víztisztításban? J

 

Proceedings 2024: https://www2.sci.u-szeged.hu/isaep/actuals_archives.htm

 

Ildi

2024. október 10., csütörtök

Konferencián - ISAEP

 Kedves Olvasó!

2024.10.07-08. között részt vettem az ISAEP konferencián, aminek teljes neve: „International Symposium on Analytical and Environmental Problems”, azaz „Nemzetközi szimpózium az analitikai és környezeti problémákról”. Köszönöm a szervezőknek a lehetőséget!

Egy posztert mutattam be angol nyelven, amiben a hidrofil 1D nanoanyagokkal réteges szerkezetben módosított szénpapírban rejlő analitikai lehetőségekről ejtettem pár szót (Analytical possibilities of layer structures carbon nanotube buckypapers doped by hydrophilic 1D nanomaterials). A következő képen (ami a poszterem egy részlete) a felhasznált 1D nanoanyagokat mutatom be. A mintákról készült fényképek balról láthatóak, a TEM felvételek (transzmissziós elektron mikroszkópiával készített, „nagyon nagy nagyítású” képek) pedig anyagonként jobbról. A bemutatott 1D nanoanyagok a következőek: szén nanocsövek (CNT) eredeti (nem-funkcionalizált, nf) illetve kismértékben oxidált (funkcionalizált, f) állapotban, vastartalmú szintetikus goethit nanoszálak, valamint természetes eredetű imogolit nanocsövek (ez utóbbi egy speciális szerkezetű agyagásvány, egyenesen Japánból, egy domb oldalából).


1D nanoanyagok fényképei és TEM felvételei

 

Az előadások közül kettőt szeretnék most kiemelni, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a kutatási témámhoz. Ezek Nánai Lilla (Experimental and theoretical aspects of CCVD synthesis of vertically aligned carbon nanotubes on azo substrate) illetve Bugumba John Majondo (Deposition techniques of high entropy alloy catalyst thin folm for carbon nanotube forests growth by CCVD) előadásai, melyekben szén nanocső erdőkkel foglalkoztak, kifejezetten azok szintéziseire fókuszálva.

A konferencia remek lehetőséget biztosított arra is, hogy más kutatókkal beszélgetve az előadásokban és a posztereken bemutatott tudományos eredményeik mellett labor praktikáikról is beszélgethessünk. Mindenki, aki próbálta már utánozni a nagyi titkos receptjét, vagy a családunkban „körösztanyóka tejfölös kalácsát”, az tudja, hogy ezek a „trükkök” időnként a legfontosabb információk J

Ildi

 

ISAEP konferencián




 

2024. október 8., kedd

„Újra töltve”

Kedves Olvasó!

Három év szünet után úja itt a nanoBLOG, ami a „Nedvesítési és párolgási tulajdonságok vizsgálata 1D random és 1D rendezett szerkezeteken” címet viselő támogatott Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pályázatomhoz kapcsolódik. Folytatom a kutatómunkát a harmadik (záró) évre tervezett feladatokkal, és még akad teendő bőven, amibe be is tekinthettek majd a közeljövőben!

Mondanám, hogy visszazökkent minden a régi kerékvágásba, de akinek volt hasonló kalandja (lásd lent), az tudja, hogy soha semmi nem lesz már ugyanolyan J

Ildi


Az ösztöndíjas és a háttércsapata <3 



2021. augusztus 31., kedd

Üdvözlet a Vadasparkból, újra!

Üdvözlet a Vadasparkból, újra!

 

Kedves Olvasó!

 

Kicsit több, mint egy éve olvashattad az „Üdvözlet a Vadasparkból! Avagy miért érdekesek a pingvinek! :) ” című bejegyzésemet (https://nanoblog-ti.blogspot.com/2020/08/udvozlet-vadasparkbol-avagy-miert.html), melyben a különböző pingvinekről, méreteikről, területi elterjedésükről, és ennek az egésznek az úgynevezett fajlagos felülethez való kapcsolatáról olvashattál, pár ökológiai érdekességgel kiegészítve.

 

Ez a mostani bejegyzés rövid és kicsit (rendben, nagyon) szentimentális, mert azt szeretném megmutatni, hogy mi minden történt a magánéletemben az elmúlt egy év alatt.

 

 

A Szegedi Vadasparkban közel egy év különbséggel. Így lesz a 2,00-ből 2,66 :)

 

Figyelembe véve az ábrán is jól látható változásokat, a következő időszakban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjam megvalósítását szüneteltetni fogom. A jelenlegi tervek alapján a munkát egy évre fogom szüneteltetni, de minden bizonnyal időnként fogok azért jelentkezni :) .

 

 

Üdvözlettel: Ildi és Zoli és Misike:)

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

Otthoni munkaterület