Párolgás-3_aszalás

Párolgás - aszalás

 

Kedves Olvasó!

 

Korábbi bejegyzésemben bemutatásra került kísérletek és a saját mindennapi tapasztalataink alapján összegeztük, hogy a párolgás sebessége a következő tényezőktől függ:

-  az anyagi minőségtől (az illékonyabb anyag gyorsabban párolog)
-  a folyadék hőmérsékletétől (a magasabb hőmérsékletű folyadék gyorsabban párolog)
-  a hőmérsékletkülönbségtől (azonos hőmérsékletű folyadék esetén melegebb levegőben gyorsabb a párolgás)

-  a levegő páratartalmától (minél kisebb a levegő páratartalma, azaz minél „szárazabb” a levegő, annál gyorsabb a párolgás)

-  a párolgó felület nagyságától (minél nagyobb a határfelület, annál gyorsabb a párolgás)

 

Az „útravaló feladvány” pedig az volt, hogy az eddigiek figyelembe véve a kedvenc nyári gyümölcsünket (nekem a meggy J ) hogyan lehet a leghatékonyabban aszalni? J

 

Nézzük hát meg, mit is az az aszalás, és mitől lesz hatékony.

 

Az aszalás egy ősi tartósítási eljárás, melynek eredményeként a kezelt élelem (általában gyümölcs) elveszti a víztartalmának jelentős részét, így a tömege és térfogata is jelentősen csökken. Az aszalást többféle módon is el lehet végezni, és mint az élet bármely területén, mindegyiknek meg van a maga előnye és hátránya.

 

Pár tipikus aszalt gyümölcs: mazsola (szőlő), meggy, füge, szilva.

 

Az „ősi természetes módszer” során a Nap energiáját használják fel az aszalási folyamat lejátszódásához. Természetesen ennek feltétele a megfelelő klíma: a meleg és száraz időjárás kedvező az aszalás során, így döntően a sivatagi, sivataghoz közeli illetve kontinentális területeken terjedt el ennek alkalmazása.

Ennek az eljárásnak a során a megtisztított gyümölcsöt nagy felületen, esőtől védett, jól szellőző helyen elterítették, és a gyümölcsöket időnként megforgatták. Az aszalási folyamat során a gyümölcs víztartalmát ízleléssel, illetve kézzel (érzet, gyümölcsdarab összenyomása) ellenőrizték. Ezen módszer egyik nagy előnye, hogy csak napenergiát hasznosít a folyamat során, tehát az eljárás a mai értelmezésben is környezetbarátnak, azaz zöldnek tekinthető. A másik nagy előnye pedig az, hogy az aszalási folyamat során a hőmérséklet nem túl magas, így a gyümölcs „hasznos komponensei”, például a vitaminok, enzimek, nem bomlanak el, így a téli időszakban ezen aszalványok kiváló vitaminpótlási lehetőséget biztosítanak. A módszer hátránya ugyanakkor pont az alacsony hőmérséklet (ok, ízlés kérdése a nyári kánikula 40 °C hőmérsékletét alacsonynak nevezni…), aminek következtében a száradás, azaz az aszalás sebessége viszonylag lassú, több napot is igénybe vesz, és bizonyos esetben sajnos ezen idő alatt elindulhat a gyümölcsök rothadása, penészedése is.

 

A háztartásokban az aszalást általában magasabb hőmérsékleten szokták elvégezni (régebben kihűlő kemence, mostanában gáztűzhely vagy elektromos aszaló), ennek előnye, hogy az eljárás gyorsabb (hiszen nagyobb a hőmérsékletkülönbség, ami gyorsítja a párolgás folyamatát).  Ugyanakkor nagyobb befektetett energiaigénnyel rendelkezik, ami egyrészt a rezsiben mutatkozik meg, másrészt pedig a folyamat jobban terheli a környezetet, illetve az emelt hőmérséklet miatt a hasznos anyagok egy része is elbomlik.

 

Az ipari aszalási folyamatok során általában valamilyen nagyüzemi technikával gyorsítják a párolgás folyamatát, ez lehet például a levegő folyamatos áramoltatása (pl. ventillátor) vagy a légtér páratartalmának alacsonyan tartása (pl. vákuumos technika). A nagyüzemi aszalás során igen gyakran cukrot is adagolnak az aszalni kívánt gyümölcshöz (pl. cukros oldatban történő áztatás vagy főzés) ami egyik részről növeli a termék édes ízét és a magas cukortartalma miatt annak eltarthatóságát is, ugyanakkor a kalóriaértéket szükségtelen mértékben megemeli, és a fogaknak sem feltétlenül kedvező ez az eljárás...

 

Tehát, mit tehetünk, hogy hatékonyabb legyen az aszalás, azaz gyorsabb legyen a gyümölcs szárítás?

- melegítsük a gyümölcsöt (sütő, elektromos aszaló…), mert magasabb hőmérsékleten gyorsabb a párolgás, ugyanakkor hátránya, hogy elveszítjük a hasznos anyagok (pl. vitaminok) egy részét

- növeljük meg párolgási felületet (mert nagyobb határfelületen gyorsabb a párolgás), ezt több módon is elvégezhetjük:

            - szeleteljük fel vékony darabokra a gyümölcsöt

            - a darabokat tegyük egymástól kicsit messzebbre

            - a darabokat helyezzük lyukacsos felületre (pl. keretre erősített szúnyogháló)

- meleg, áramló levegővel érintkeztessük a gyümölcsöt, például a következő technikák valamelyikének alkalmazásával:

            - helyezzük napra, szellős helyre a gyümölcsöket

- a keretre erősített szúnyogháló alá kicsit lejjebb tegyünk fekete felületet

- valamilyen fűtéssel melegítsük az áramoltatott levegőt

- házi készítésű „sörkollektoros” aszalógép

 

Pár lehetőség otthoni aszalásra: aszalás papírlapra terítve, jól szellőző keretre helyezve, sütőben, elektromos aszalógépben, illetve a házi készítésű napkollektoros aszalók működési elve és a „speciális újrahasznosított anyagokból készített” úgynevezett „sörkollektoros” aszaló.

 

Az aszalás tehát alapvetően egy igen egyszerű művelet, amit persze többféle módon is elvégezhetünk. Ha van a családban „kéznél egy ezermester”, akkor egy hétvége alatt simán összebarkácsolható egy jó kis „sörkollektoros” aszaló is (https://kert.tv/sorkollektoros-gyumolcsaszalo-hazilag/), és biztosak lehetünk benne, hogy kevésbé ügyes kezű rokonok / barátok is szívesen kiveszik a részüket a munkából, például önként vállalják a „sörös dobozok előállításának hősies feladatát” :D

 

 Üdvözlettel: Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

A bejegyzés a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával készült.

Párolgás-2

 

Párolgás - folytatás

 

Kedves Olvasó!

 

Korábbi bejegyzésemben már foglalkoztam a párolgás folyamatával. Most ezzel kapcsolatban szeretnék pár további kísérletet és ehhez kapcsolódóan pár érdekességet is bemutatni, sőt bátorkodom egy „releváns” viccet is megemlíteni J

 

 

(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás (nkp.hu))

(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás (nkp.hu))

 

1 és 5. kísérlet:

Magyarázat: a párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől illetve a párolgás hőelvonással jár (azaz endoterm folyamat), így a folyamat lehűti a környezetét.

Megjegyzés: mivel az anyagok párolgása nem egyforma sebességű, ezért mindenképp érdemes odafigyelni a gyorsan párolgó, úgynevezett illékony folyadékok tárolására, azaz érdemes ezeket jól záródó edényben tartani. Ilyen oldószerek például a benzin, az aceton, ami például a körömlakk lemosóban található, és az etanol, ami hétköznapi nevén az „alkohol”, ezért is érdemes egy magas alkoholtartalmú pálinkát zárt üvegben tartani. Bár megjegyzendő, hogy egy jól sikerült pálinka üvegből történő gyanúsan gyors fogyása nem minden esetben írható csak a párolgási folyamat számlájára…

Megjegyzés 2: a kánikulában egy kis hűsölést jelenthet, ha befekszel a szárítón felsorakoztatott vizes, éppen száradó ruháid alá ;)

 

(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás (nkp.hu))

2. kísérlet:

Magyarázat: a párolgás sebessége függ a hőmérséklettől, hiszen magasabb hőmérsékleten a folyadék molekulái könnyebben ki tudnak lépni a gőzfázisba.

Megjegyzés: nem véletlen, hogy a napon gyorsabban megszáradunk egy medenceparti után, mintha az árnyékban „fagyoskodnánk”, ahogy az sem véletlen, hogyha a szoba száraz levegőjét szeretnénk egy kicsit nagyobb páratartalmúvá tenni, akkor forró vizet érdemes kitenni párologtatni. (Természetesen ebben az esetben fokozottan ügyeljünk arra, hogy az égési sérüléseket elkerüljük!)

 

(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás (nkp.hu))

 

3. kísérlet:

Magyarázat: a párolgás sebessége függ attól, hogy mennyi a folyadék molekuláinak száma a folyadék feletti légtérben. Ha a légtér sok ilyen molekulát tartalmaz, akkor a párolgás sebessége lassabb lesz. Azonban ha a közel telített gőzteret lefúvatjuk a folyadék fölül, akkor a párolgás sebessége ismét gyorsabb lehet.

Megjegyzés: ez a lefúvatás a mindennapokban megtörténhet például legyezővel vagy szoba ventillátorral, számos ipari berendezésben is használják ezt a módszert a párolgás (és így a száradás) gyorsítására, és például a szabadba kiterített ruha is gyorsabban szárad, ha szeles az idő.

Megjegyzés 2: a szervezetünk úgy hűti magát, hogy izzadunk és ennek párolgása hőt von el a bőrünkről, aminek sebessége gyorsabb, ha erősebb a szél.

Ide kapcsolódik a következő vicc is: Ali tevegel a sivatagban, szakad róla a víz. Hirtelen elsuhan mellette egy biciklista. Ali utána kiált: „Hé, barátom! Hogy tudsz ilyen rettenetes hőségben tekerni?” „Tudod, ha gyorsan megyek, hűt a menetszél.”, mondja a biciklis. Ali elgondolkodik a dolgon, majd hajszolni kezdi a tevéjét. Rohan, rohan a teve, míg nem bírja tovább, összerogy és megdöglik. Ali leszáll és csalódottan rugdalja az élettelen állatot: „Na, mi van teve ? Megfagytál?”]

 

(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás (nkp.hu))

 

4. kísérlet:

Magyarázat: a párolgás sebessége függ attól, hogy mekkora az a felület (határfelület a folyadék és gázfázis között), ahol a folyadékmolekuláknak lehetősége van átlépni a gőzfázisba.

Megjegyzés: tehát a párolgás sebessége és így a száradás folyamata gyorsítható, ha megnöveljük a folyadék határfelületét. Ez a jelenség figyelhető meg, ha például kiteregetjük a kimosott ruháinkat ahelyett, hogy egy csomóba összegyűrve várnánk a csodát (azaz a száradást).

 

A bemutatásra került kísérletek és a saját mindennapi tapasztalataink alapján összegezhetjük, hogy a párolgás sebessége a következő tényezőktől függ:

-  az anyagi minőségtől (az illékonyabb anyag gyorsabban párolog)
-  a folyadék hőmérsékletétől (a magasabb hőmérsékletű folyadék gyorsabban párolog)
-  a hőmérsékletkülönbségtől (azonos hőmérsékletű folyadék esetén melegebb levegőben gyorsabb a párolgás)

-  a levegő páratartalmától (minél kisebb a levegő páratartalma, azaz minél „szárazabb” a levegő, annál gyorsabb a párolgás)

-  a párolgó felület nagyságától (minél nagyobb a határfelület, annál gyorsabb a párolgás)

 

És egy kis útravaló feladvány zárásnak: az eddigiek figyelembe véve a kedvenc nyári gyümölcsünket (nekem a meggy J ) hogyan lehet a leghatékonyabban aszalni? J

 

 

Üdvözlettel: Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

A bejegyzés a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával készült.