Párolgás - folytatás
Kedves Olvasó!
Korábbi bejegyzésemben
már foglalkoztam a párolgás folyamatával. Most ezzel kapcsolatban szeretnék pár
további kísérletet és ehhez kapcsolódóan pár érdekességet is bemutatni, sőt
bátorkodom egy „releváns” viccet is megemlíteni J
(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás
(nkp.hu))
1 és 5. kísérlet:
Magyarázat: a párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől illetve a
párolgás hőelvonással jár (azaz endoterm folyamat), így a folyamat lehűti a
környezetét.
Megjegyzés: mivel az anyagok párolgása nem egyforma sebességű, ezért
mindenképp érdemes odafigyelni a gyorsan párolgó, úgynevezett illékony
folyadékok tárolására, azaz érdemes ezeket jól záródó edényben tartani. Ilyen
oldószerek például a benzin, az aceton, ami például a körömlakk lemosóban
található, és az etanol, ami hétköznapi nevén az „alkohol”, ezért is érdemes
egy magas alkoholtartalmú pálinkát zárt üvegben tartani. Bár megjegyzendő, hogy
egy jól sikerült pálinka üvegből történő gyanúsan gyors fogyása nem minden
esetben írható csak a párolgási folyamat számlájára…
Megjegyzés 2: a kánikulában egy kis hűsölést jelenthet, ha befekszel a
szárítón felsorakoztatott vizes, éppen száradó ruháid alá ;)
(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás
(nkp.hu))
2. kísérlet:
Magyarázat: a párolgás sebessége függ a hőmérséklettől, hiszen magasabb
hőmérsékleten a folyadék molekulái könnyebben ki tudnak lépni a gőzfázisba.
Megjegyzés: nem véletlen, hogy a napon gyorsabban megszáradunk egy
medenceparti után, mintha az árnyékban „fagyoskodnánk”, ahogy az sem véletlen,
hogyha a szoba száraz levegőjét szeretnénk egy kicsit nagyobb páratartalmúvá
tenni, akkor forró vizet érdemes kitenni párologtatni. (Természetesen ebben az
esetben fokozottan ügyeljünk arra, hogy az égési sérüléseket elkerüljük!)
(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás
(nkp.hu))
3. kísérlet:
Magyarázat: a párolgás sebessége függ attól, hogy mennyi a folyadék
molekuláinak száma a folyadék feletti légtérben. Ha a légtér sok ilyen
molekulát tartalmaz, akkor a párolgás sebessége lassabb lesz. Azonban ha a
közel telített gőzteret lefúvatjuk a folyadék fölül, akkor a párolgás sebessége
ismét gyorsabb lehet.
Megjegyzés: ez a lefúvatás a mindennapokban megtörténhet például legyezővel
vagy szoba ventillátorral, számos ipari berendezésben is használják ezt a
módszert a párolgás (és így a száradás) gyorsítására, és például a szabadba
kiterített ruha is gyorsabban szárad, ha szeles az idő.
Megjegyzés 2: a szervezetünk úgy hűti magát, hogy izzadunk és ennek
párolgása hőt von el a bőrünkről, aminek sebessége gyorsabb, ha erősebb a szél.
Ide
kapcsolódik a következő vicc is: Ali
tevegel a sivatagban, szakad róla a víz. Hirtelen elsuhan mellette egy biciklista.
Ali utána kiált: „Hé, barátom! Hogy tudsz ilyen rettenetes hőségben tekerni?” „Tudod,
ha gyorsan megyek, hűt a menetszél.”, mondja a biciklis. Ali elgondolkodik a
dolgon, majd hajszolni kezdi a tevéjét. Rohan, rohan a teve, míg nem bírja
tovább, összerogy és megdöglik. Ali leszáll és csalódottan rugdalja az
élettelen állatot: „Na, mi van teve ? Megfagytál?”]
(Fizika 7. - V. Hőmérséklet, halmazállapot - 4. A párolgás
(nkp.hu))
4. kísérlet:
Magyarázat: a párolgás sebessége függ attól, hogy mekkora az a felület
(határfelület a folyadék és gázfázis között), ahol a folyadékmolekuláknak
lehetősége van átlépni a gőzfázisba.
Megjegyzés: tehát a párolgás sebessége és így a száradás folyamata
gyorsítható, ha megnöveljük a folyadék határfelületét. Ez a jelenség figyelhető
meg, ha például kiteregetjük a kimosott ruháinkat ahelyett, hogy egy csomóba
összegyűrve várnánk a csodát (azaz a száradást).
A bemutatásra került kísérletek és a saját mindennapi tapasztalataink alapján összegezhetjük, hogy a párolgás sebessége a következő tényezőktől függ:
- az anyagi
minőségtől (az illékonyabb anyag gyorsabban párolog)
- a folyadék hőmérsékletétől (a magasabb
hőmérsékletű folyadék gyorsabban párolog)
- a hőmérsékletkülönbségtől (azonos
hőmérsékletű folyadék esetén melegebb levegőben gyorsabb a párolgás)
- a levegő páratartalmától (minél kisebb a
levegő páratartalma, azaz minél „szárazabb” a levegő, annál gyorsabb a
párolgás)
- a párolgó felület nagyságától (minél nagyobb
a határfelület, annál gyorsabb a párolgás)
És egy kis útravaló feladvány zárásnak: az eddigiek figyelembe véve a kedvenc nyári
gyümölcsünket (nekem a meggy J ) hogyan lehet a
leghatékonyabban aszalni? J
Üdvözlettel: Ildi
Kontakt:
ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
A bejegyzés a Magyar Tudományos
Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával készült.
