Kedves Olvasó!
A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás
folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha
esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J
A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról,
illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz
ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos
hallgatók készítettek.
Üdvözlettel:
Tóth Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
29_Benzin
Benzin,
avagy „Benzin, benzin… de mi az a benzin?”
A legtöbb ember, ha
meghallja azt a szót, (vagy látja leírva), hogy benzin akkor a leggyakrabban a
gépjárművek egyik üzemanyagára, mint motorbenzinre gondol, hiszen talán ezzel a
legnépszerűbb felhasználással találkozunk a legtöbbet a mindennapi életünkben.
De nézzünk egy kicsit a töltőállomáson található benzin mögé. Honnan is
származik a benzin, milyen tulajdonságai vannak és milyen egyéb felhasználási
lehetőségeket rejt.
MOL-
töltőállomás Magyarországon
Ha rákeresünk az
interneten a benzinre, a legnépszerűbb online világenciklopédiájában (felhívnám
a figyelmet, hogy az itt megjelent tartalmakat mindenki fenntartással kezelje,
hiszen egy nem lektorált, önkéntes alapon szerkeszthető oldalról van szó)
az első néhány sorból már meg is tudjuk, hogy:
ü
a
kőolajból desztillálás során kapott folyadék
ü
színtelen,
a petróleumra emlékeztető szagú
ü
rendkívül
gyúlékony, robbanásra képes anyag
Szakmailag
alátámasztható, hogy a fent felsoroltak igazak, de még mindig nem tudtuk meg,
hogy hogyan került az üzemanyag szállító tartálykamionba az a benzin, amit majd
a kúton az autóba töltünk.
Kezdhetnénk nagyon
messziről a történetet, hogy néhány 100 millió évvel ezelőtt…, de hogy lényegre
törőek legyünk, ugorjunk oda, hogy a föld mélyéről az elhalt növényekből,
állatokból évmilliók alatt létrejövő kőolajat olajfúrótornyok segítségével a
felszínre hozzák. A kőolaj mélyfekete,
sűrűn folyó folyadék, amely szénhidrogén, tehát többségében hidrogént és
oxigént tartalmaz.
Szárazföldi
és vízi olajfúró tornyok
A kitermelt kőolaj
elegyet csővezetékeken és/vagy tartályhajókon kőolajfinomítókba szállítják, ahol megtörténik a „csoda”, a kőolaj frakcionált
desztillációja. (Desztilláció: forráspont szerinti elválasztási technika). Kis
hazánk kőolajlelőhelyekben nem bővelkedik, de kőolajfinomítónk van. A Duna
partján, Százhalombattán található a MOL kőolajfinomítója. Legyünk büszkék az 55 éve működő Dunai
finomítóra, ami a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb ilyen
létesítménye. Az üzemet elsősorban az Oroszországból érkező Barátság
kőolajvezeték táplálja és évente körülbelül 8,1 millió tonna nyers olajat
dolgoz fel.
A szászhalombattai
olajfinomító 2000 focipályányi helyen terül el
A frakcionált desztilláció során a kőolajat kb. 400 ̊C-ra hevítik és bevezetik a desztilláló
toronyba, ahol fokozatos hűlés hatására különböző magasságokon, különböző
összetételű alkotóelemek válnak ki. A folyamat egészen egyszerűen elképzelhető,
ahogy a több 20-30 méter magas desztilláló toronyba alul betöltik a forráspont
fölé hevített nyers olajat és a gőzök felfelé áramolva, hűlés során különböző
magasságokon a kolonnában levő zsebeken lecsapódnak. Az alacsonyabb forráspontú,
ugyanakkor kisebb a szénatomszámú párlatok magasabban válnak ki.
A kőolaj termékek 3
csoportba sorolhatók:
·
könnyű
párlatok (benzin, petróleum)
·
közepes
párlatok (kerozin, gázolaj)
·
nehézpárlatok
és maradék (fűtőolaj, kenőolaj, aszfalt)
A kőolaj frakcionált desztillációja
A kolonnából távozó nyers benzin már nem hasonlít a kezdeti
kőolajhoz, kis szénatomszámú (C5-C10) tisztán folyó
folyadék. Egyéb finomítási eljárások során (pl. kéntelenítés) különféle
összetételű és minőségű benzint állíthatnak elő belőle. Ilyen lehet a
legnépszerűbb felhasználású motorbenzin,
de emellett jelentős a lakkbenzin
(mint oldószer), illetve a vegyiparban használt sebbenzin is.
Ahhoz, hogy ténylegesen
a ma használatos Otto-motorokba tölthető benzint kapjunk, számos kémiai
eljáráson kell átesnie anyers benzinnek, mint pl.: krakkolás, benzinreformálás,
alkilezés, izomerizálás. Ezen folyamatok lényege a környezet- és motorbaráttá
tétel és az oktánszám növelés, vagyis a minőségjavítás.
Nyers benzinből
előállított termékek (sebbenzin, motorbenzin, lakkbenzin)
Tehát a benzin olyan
kémiai anyag, amely kőolajszármazék. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Kis
szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, (főként pentán -C5H12,
hexán -C6H14 és heptán -C7H16
tartalmú, de a motorbenzin több mint 400 féle alkotót tartalmaz), ebből adódóan
vízben nem elegyedik, sűrűsége kisebb annál. Könnyen párolog, levegővel robbanó
elegyet képez, így a benzin fokozottan veszélyes anyagnak számít. Azt sem
feledhetjük el, hogy a benzin a nem megújuló energiaforrások közé tartozik,
mely a felhasználás során emberre és környezetre káros gázokat hagy maga után.
A benzin veszélyességét jelző piktogramok
Végül, ha valaki legközelebb
megáll a benzinkúton, remélem, eszébe jut, hogy milyen hosszú utat is jár be a
benzin (térben és időben), mire a töltőállomásra ér. Emellett azt se felejtsük
el, hogy oldószerként és akár fertőtlenítőszerként is jelentős felhasználási
lehetőségei vannak.
Filmajánló: Peter Berg - Mélytengeri pokol (Deepwater horizon) (2016)
Czira Beáta
Biológia – kémia
osztatlan tanári szakos hallgató
Czira Beáta bemutatkozása:
Czira Beáta vagyok, a
Szegedi Tudományegyetem, biológia- kémia tanárszakos hallgatója. Ebben a
bejegyzésben az általam összeállított, Vidákné Tóth Ildikó tanárnő által
lektorált, kémiai tudományt népszerűsítő olvasmány található.
V. évfolyamos
tanárszakos hallgatóként, nap mint nap kihívás, ezt a nem közkedvelt tantárgyat
szerethetővé, érdekessé tenni a diákok számára az iskolában. Így szembesülök
vele, hogy milyen sok érdekes, izgalmas információról maradnak le, még a
felnőtt emberek is amiatt, hogy: „jaj kéémia”, átlépve azon, hogy mindent a
kémia határoz meg, főleg a 21. században.
Ezek után nagyon örültem
a lehetőségnek, hogy a napi szinten használt benzin kalandos útjának
bemutatásában most én lehettem az olvasók idegenvezetője!
Czira Beáta
Biológia
– kémia osztatlan tanári szakos hallgató
