Kedves Olvasó!
A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás
folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha
esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J
A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról,
illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz
ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos
hallgatók készítettek.
Üdvözlettel:
Tóth Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
15_Folyadékok tulajdonságai-1
Miért
romlik az utak minősége tél után?
Véleményem szerint, már mindenki tapasztalt olyat, hogy akár
sofőrként, akár utasként, de egy idő után megtanulta, hogy a gyakran bejárt
útvonalon hol vannak nagyobb lyukak, kátyúk az aszfaltban és hogy hol érdemes
egy kicsit lassabban menni, mert az út minősége nem engedi meg, hogy 90 k/h-ás
sebességgel közlekedjünk. Majd jön egy esősebb, hidegebb idő, beköszönt a tél
és azt tapasztaljuk, hogy tovább romlik az utak minősége, újabb kátyúk helyét
kell megtanulnunk. De miért is van ez? Mi a kapcsolat az időjárás és utak
minősége között?
Kátyús út
Induljunk egy kicsit
távolabbról és elsőnek nézzük meg a folyadékok
tulajdonságait. A folyadékokban a részecskék folyamatos, rendezetlen
mozgást végeznek. A folyadékoknak nincs önálló alakjuk, mindig a tárolóedény
alakját veszik, nem lehet őket összenyomni a részecskék között jelenlévő
taszítás miatt és a rendelkezésre álló teret részben kitöltik.
A tej felveheti a tejes doboz,
az üveg és a tejeszacskó alakját is.
Jelen esetben a
számunkra leglényegesebb tulajdonság, hogy a folyadékok tárolóedény alakját
felveszik, valamint, hogy a rendelkezésre álló teret részben kitöltik. Egy
kicsit melegebb téli napon, ha a
hőmérséklet 0 °C felett van és elkezd esni az eső, az esővíz beszivárog az
úttesten lévő repedésekbe vagy a már korábban keletkezett kátyúkba. Éjszaka, ha hűvösebbre fordul az idő és
a hőmérséklet lemegy 0 °C alá, a
repedésekbe beszivárgott esővíz meg fog fagyni.
A víznek van még egy
olyan különleges tulajdonsága, amely a legtöbb folyadéktól eltér, mégpedig az,
hogy fagyás során megnő a víz térfogata.
Szerintem már szinte mindenki felejtett a fagyasztóban valamilyen szénsavas
üdítőitalt vagy sört. A szerencsésebbeknél nem történt semmi nem várt dolog,
maximum megfagyott az üdítő és meg kellett várni, hogy kiolvadjon. Azonban
előfordulhat egy kevésbé szerencsés végkimenetel is, mégpedig, hogy az üveg,
műanyag palack vagy alumínium doboz felrobban és beteríti az ital a fagyasztót.
Tehát nem, hogy élvezhetnénk a hűsítő italt, hanem még takaríthatjuk is ki a
mélyhűtőt.
Szétrobbant sörösüveg
Mindezek a jelenségek a
víz már korábban tárgyalt tulajdonságaira vezethetők vissza, mégpedig, hogy
fagyás során megnő a térfogata. Ez a térfogatváltozás lesz az, ami a galibát
okozza az utak esetében is. Térjünk vissza a repedésekbe beszivárgott és megfagyott
esővizünkhöz. Mivel a megfagyott esővíznek is nagyobb a térfogata, mint a
folyékonynak, ezért a repedéseket szétfeszíti. A jobb idővel, amint megolvad,
az esővíz elszivárog a repedésekből és kimossa az aszfalt alatt található homok
réteget. Az autók, kamionok és buszok pedig, ahogy rámennek ezekre a meglazult
repedésekre, lejjebb nyomják a laza darabokat a kimosódott földbe és máris kész
egy újabb kátyú ott, ahol korábban talán nem is láttuk, hogy megrepedt az út.
Ez az oka annak is, hogy az út széle néha csak úgy „eltűnik”.
Egy
kátyú romlásának az oka
Sárga-Kiss Alexandra
Biológia – kémia
osztatlan tanári szakos hallgató
