Kedves Olvasó!
A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás
folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha
esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J
A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról,
illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz
ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos
hallgatók készítettek.
Üdvözlettel:
Tóth Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
22_Etanol-2
Etanol, avagy „Inni vagy nem inni?”
Kedves Olvasó!
Ahogy az előző
bejegyzésben – Nem csak öl és butít, de még nyomorba se dönt – olvashattál az
etanolról, ebben a bejegyzésben is foglalkozunk még egy kicsit ezzel a
folyadékkal.
Az etanol különböző
töménységű vizes oldatait a hétköznapi életben alkoholoknak nevezzük. A boltok
polcain számos formában találkozhatunk vele: sörök, borok, röviditalok
formájában. A különböző alkoholos italok
már i.e. 7000 környékén Kínában
megjelentek, és gyakorlatilag ezzel egyszerre több ezer kilométerre az ókori Görögország irodalmi és
képzőművészeti hagyatékaiban már a túlzott fogyasztásuk ellen is találunk
feljegyzéseket.
Ókori Görögország: borkészítés
Az időben napjaink felé
haladva az alkoholos italok fogyasztása egyre elterjedtebbé vált. Külön
érdekesség, hogy a középkorban a
vizeink szennyezettsége miatt a főzést is alkoholokkal – például borral –
oldották meg. Ahogy az 1700-as évekbe
érünk az olcsó szeszes italok már széles körben elérhetővé és ezzel
párhuzamosan élvezeti cikkekké váltak, ami a fogyasztásuk kedvezőtlen hatásait
is a felszínre hozta. A legnagyobb probléma az a kialakult szemlélet volt,
miszerint nem számít, hogy ki és mennyit fogyasztott. Ezt a szemléletet 20. században különbözőképpen próbálták
visszaszorítani, például az USA 1920-ban a szesztilalmi
rendelete útján igyekezett teljesen betiltani. Sajnálatosan pont az
ellenkező irányt, a zugkereskedelmet, illetve a maffiacsaládok hatalmi
pozicióit erősítette. Aki nem hiszi, ajánlom figyelmébe, hogy tekintse meg John
Landis 1991-es filmjét, ami az Oscar címet viseli. A végkifejlet és persze az
időközben kialakult New Yorki gazdasági válság miatt végül 1933-ban
visszavonták a rendeletet, de azóta is igen szigorú intézkedések vannak
érvényben. Végül a rövid történelmi barangolásunk végére elérünk napjainkhoz,
ahol az etanolt a közismert formáin kívül számos mindenre felhasználhatunk.
Ezek közül néhányat be is mutatok, alapvetően az érdekességekre és a
hétköznapokban használt anyagokra összpontosítva.
Korunkban meghatározó
szerepe van az alkoholoknak az ecet
gyártásában, amikor is arról van szó, hogy az alkoholból baktériumok
segítségével ecetsavat készítünk. Ezt a természetes úton készült ecetet pedig
felhasználjuk a háztartásainkban, amikor például ecetes káposztasalátát
készítünk. Vagy ki ne emlékezne a nagymama klasszikus savanyúságaira. De akár
használhatjuk a fürdőszobában a csaptelepeink környezetbarát vízkőtlenítésére,
vagy valamilyen illóolajjal keverve kitűnő öblítő is lehet. És hogy miért
környezetbarátok ezek a megoldások? Hát azért, mert ecetsavat nagyobb
mennyiségben találunk a természetben is, mint például a málna, az ananász vagy
a kávé éretlen termésében. Így ezt az anyagot a természet könnyebben képes
kezelni, mint az általunk mesterségesen elkészített anyagokat.
Ecet a háztartásokban
Érdekességként
mindenképpen meg kell említeni a jódtinktúrát,
ami a jód alkoholos oldata. Ezt az anyagot nagyon jó fertőtlenítő hatása miatt
a gyógyításban használtuk nagy mennyiségben, mint fertőtlenítőszert. A
napjainkban azonban általánosan elterjedt fertőtlenítőszerként Betadine oldatot
használunk a felszíni sebek ellátására, azonban ez már nem tartalmaz alkoholt.
A háztartások jó részében megtalálható ez a zöld üveges fertőtlenítőszer,
azonban még akár a tejföl esetleges
hamisítását is ellenőrizhetjük vele. Ha egy kis betadine oldatot cseppentünk
egy kis tejfölre, akkor kétféle dolgot tapasztalhatunk, vagy megmarad a
jódoldat eredeti barna színe (jobb oldala a képnek), vagy megkékül (bal oldala
a képnek). Ennek a vizsgálatnak a hatására a megvizsgált tejföl fogyasztásra
alkalmatlanná válik. A kékülés jelzi számunkra azt, hogy a tejföl, amit
vásároltunk hamisított és keményítővel lett szilárdítva. Ezt éppenséggel akár
biológia órán is megtapasztalhatták az általános iskolás gyermekek, azonban ha
nem így lenne, akkor bátorítok minden kedves szülőt, hogy nyugodtan próbálják
ki otthon, ezt a teljes biztonsággal elvégezhető kísérletet, hiszen az
iskolában én is ezt végeztetem el a tanulóimmal.
Tejföl hamisítási vizsgálat
Napjaink egyik
leglényegesebb kérdése ebben a COVID- 19-el sújtott járványos időszakban a
megfelelő higiéniai eljárások. Egyik kulcskérdése az alaphigiéniának a
rendszeres kézmosás, amelynél sok módszerről beszélhetünk. A mi témánknak
megfelelnek az alkohol tartalmú
fertőtlenítők. Ezek közül is olyat válasszunk, amely 70 (tömeg)%-os, hiszen
ez az a koncentráció, aminél a leghatásosabb a fertőtlenítő hatása. Ettől az
értéktől való eltérés bármelyik irányban a fertőtlenítő hatás csökkenésével
jár.
Alkoholos fertőtlenítő szerek
Az etanolt felhasználjuk
úgynevezett szeszlakkok készítésére
is. Ezek célja, hogy egy vékony réteget – filmet – képezzenek egy felület
felszínén. A szeszlakokkal fizikai folyamat során tudunk filmet képezni. A
filmképző anyag – esetleg a színt adó anyag is – oldatba vihető, ebben az
esetbe etanolban oldható. Az így kapott oldat vékony rétegben eloszlatható a
felületen, melyből az oldószer elpárolog. A film így valóban, a szó igazi
értelmében szárad, a folyadékfesték alkotói kémiai változáson nem mennek át. A
bevonat vastagsága az oldószer távozásával csökken, a zsugorodás pedig
többnyire nem előnyös. A fizikai filmképzés hátránya, hogy reverzíbilis, vagyis
visszafordítható. A megszáradt bevonat az eredeti oldószerében vagy egy ahhoz
hasonló vegyszerben könnyen fellazul, oldódik, eltávolítható. A részecskék
között csak fizikai összetartó erők biztosítják a kapcsolatot, így a réteg nem
tartós, nem elég összefüggő, a környezet vegyi, mechanikai hatásaival szemben
nem fejt ki jelentős ellenállást. Az ilyen rétegnél könnyebben lép fel
duzzadás-zsugorodás, ami a réteg kifáradásához, lepergéséhez vezethet.
Filmréteg kialakulása
zsugorodással
(https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/szolgaltatastechnika/ch05s03.html)
A középkorhoz hasonlóan
ma is használunk különböző etanol tartalmú italokat a konyhában. Elég, ha csak egy marhapörköltre vagy vaddisznópörköltre
gondolunk, amely ételeknek egy-két deci száraz vörösbor nem csak a kellő
folyadékot jelenti, hanem a legfontosabb pikáns fűszerét is. Azonban én egy
speciális konyhai műveletre a flambírozásra
térnék ki. Ennek a műveletnek az a lényege, hogy egy kevés legalább 40
(tömeg)%-os szeszes italt lángra lobbantunk az ételünkön, akár a tálaláskor,
akár a főzés közben. Nagyon szép és üde pontja tud lenni egy étkezésnek, de
mindenképpen tájékozódni kell, hogy hogyan is kell kivitelezni, mert ez egy
veszélyes konyhai művelet, amelynek elvégzése közben akár súlyos égési sérülést
is szenvedhetünk.
Flambírozás
Remélem sikerült a
kedves olvasóm számára betekintést nyújtanom az etil- alkohol sokszínű
felhasználásába és mindenkit sikerült meggyőznöm arról, hogy ténylegesen
sokszínű folyadékról van szó.
Üdvözlettel: Zsolt
Horváth Zsolt
Biológia – kémia
osztatlan tanári szakos hallgató
