Kedves Olvasó!
A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás
folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha
esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J
A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról,
illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz
ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos
hallgatók készítettek.
Üdvözlettel:
Tóth Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
23_Aceton
Aceton, avagy „A körömlakklemosástól a Technokol
Rapidig”
A ketonok (azaz olyan
oxigén tartalmú szénvegyületek, melyek molekulájában az oxocsoport egy másodrendű szénatomhoz kapcsolódik) legegyszerűbb és
talán legközismertebb képviselője az aceton,
vagy szabályos nevén propán-2-on.
A hétköznapokban, mint körömlakklemosó ismerhetjük leginkább,
azonban az ipar számára ez egy nagyon jelentős oldószerként alkalmazott
vegyület.
Aceton szerkezeti képlete és
molekula modellje
Alapvetően az aceton egy kellemes illatú, színtelen és
tűzveszélyes folyadék, amely kitűnő
oldószerként fontos része a hétköznapjainknak. Így például a körömlakkok lemosására is alkalmas
oldószer.
A körömlakkok alapvetően olyan polimerből (azok a kémiai vegyületeket, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta,
azonos típusú atomcsoportból, más néven monomer egységből épülnek fel és ezeket
elsődleges kötések kapcsolják össze.) készülnek, melyek filmréteget
képesek alkotni a köröm felületén és ezt a polimert valamilyen illékony
oldószerben oldják fel. Ilyen polimer lehet például a cellulóz- nitrát, amit
butil-acetátban vagy etil-acetátban is feloldhatnak. Az aceton tehát képes ezeket
a polimereket feloldani, azonban bőrirritációt és bőrszárazságot okozhat, ezért
egyre elterjedtebbek az aceton mentes körömlakklemosók.
A régi típusú, azaz piros tubusos Technokol Rapid ragasztó egyik fontos alapanyaga az aceton, amelyet
mint oldószert alkalmaznak a gyártás során. A kék-zöld tubusos úgynevezett Új
Technokol Rapid ragasztó gyártásánál azonban ezt az anyagot már nem
alkalmazzák. A Kádár-korszak idején elhíresült, mint a lázadó ifjúság
kábítószere, ugyanis ekkoriban sem a könnyű sem a kemény drogokhoz nem lehetett
hozzájutni, így az könnyen és olcsón beszerezhető anyagokhoz nyúltak, mint például
a papírboltban is kapható Technokol. Ekkor kezdték el a ma már szipuzásként
ismert módszert alkalmazni.
A régi típusú
Technokol Rapid ragasztó és biztonsági adatlapja
Mindezek mellett még
fontos megemlíteni az acetonnak a fenollal történő reakciója során előállított
biszfenol-A vagy röviden BpA vegyületet, amely a műanyaggyártás során kerül felhasználásra adalékanyagként. A BpA-t
főleg polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásához használták fel,
azonban az utóbbi években kiderült, hogy több egészségügyi problémáért felelős.
Felelőssé tehető például rákos megbetegedésekért,
cukorbetegség
kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért,
szívbetegségekért, asztmáért, pajzsmirigy rendellenességekért, továbbá
hormonális zavarokért, születési rendellenességekért, az agyi fejlődés
rendellenességeiért és viselkedési zavarokért. 2017-től ezért felkerült a BpA a
különös aggodalomra okot adó anyagok listájára.
Biszfenol-A szerkezeti képlete és
molekula modellje
Mohai Edina
