Víz-3

Kedves Olvasó!

 

A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J

 

A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról, illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos hallgatók készítettek.

 

Üdvözlettel: Tóth Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

 

 

20_Víz-3

 

A vízben lévő oldott anyagok

 

Kedves Olvasó!

 

Volt már olyan, hogy anya sósabbra csinálta a borsólevest?

Nos, gondoltál rá, hogy a leves tulajdonképp egy oldat?

Volt olyan, hogy a borsó lassabban főtt meg a vízben, mint ahogy a receptben szerepelt?

Mi is ezek között a kérdések között az összefüggés?

 

Hát persze, hogy a víz!

 

Mielőtt belecsapnánk a közepébe, érdemes pár dolgot megemlíteni. Ugye mindannyian tudjuk, hogy a víz (H₂O) oxigénből és hidrogénből áll és természetesen senkinek sem újdonság, hogy 3 halmazállapota van. Itt az oldaltoknál nekünk a folyékony állapotára lesz szükségünk.

Ha már oldatok, akkor az sem újdonság, hogy oldószerből és oldott anyagból áll. Az oldószer jelen esetünkben a víz lesz. Ha a levesünkre gondolunk, amit anyu elsózott, akkor az oldott anyag a só. Az oldat itt úgy keletkezik, hogy a NaCl (konyhasó) kristályokat a víz körülveszi. A só feloldását követően nátriumionra és kloridionra esik szét.

A konyhasó (NaCl) oldása vízben

 

 

Természetes az oldószer és az oldott anyag lehet teljesen más, pusztán itt most a vízről van szó. Lehet oldott anyag a cukor és a citromlé. Ebben az esetben kész is a limonádé.

Persze vannak olyan anyagok melyek, nem oldódnak vízben. Erre van egy nagyon jó mondás: „Hasonló a hasonlóban oldódik.”

 

A víz molekulája poláris. Ahhoz, hogy ezt a megállapítsuk, meg kell néznünk a molekulában előforduló kötéseket. A kötések 2 félék lehetnek: polárisak, vagy apolárisak. Ez a felépítő atomok elektronegativitásától (elektronvonzó képességétől) függ. Kétatomos molekula esetében, ha az atomok elektronegativitása ugyanakkora, akkor a molekula apoláris. Ha valamelyik atomnak nagyobb, a másiknak pedig kisebb, akkor a molekula poláris. Az elektronegativitás értékét a periódusos rendszerből le tudjuk olvasni. Nagyobb molekulák esetében emellett fontos még a molekula alakja is. Hiszen, ha a kötések egyenletesen helyezkednek el (szimmetrikusak) a molekulában, akkor a poláris kötéseket tartalmazó vegyület apoláris.

 

 

Víz polaritásának ábrázolása

 

Nem csak az oldódást határozza meg a molekula polaritása, hanem más kémiai tulajdonságokat is.

A hasonló a hasonlóban elv azt jelenti, hogyha a molekula poláris, akkor poláris anyagokban fog oldódni vagy poláris anyagokat fog feloldani. Azonban, ha a molekula apoláris, akkor az apoláris anyagokban oldódik, vagy apoláris anyagokat tud feloldani, attól függően, hogy oldószerről vagy oldott anyagról van-e szó.

Példa a poláris oldódásra a víz és a só esete.

Az apolárisnál pedig jó példa lehet a szén-tetraklorid (CCl₄) és a jód reakciója.

 

Ahhoz, hogy meg tudd állapítani, hogy a leves sós, ahhoz szükséged van ahhoz, hogy megízleld az ételt. Ezt a nyelveden található receptorokkal tudod elvégezni. Az ízeket úgy tudjuk érezni, hogyha azok oldott formában kerülnek a szervezetünkbe, vagyis a nyelvünkre. Ezért is fontosak az oldatok, hiszen ha nem oldódik fel a só vagy cukor, akkor nem tudjuk megmondani, hogy milyen íze van az ételnek.

 

Az ízek érzékelése a nyelven

 

Mi a helyzet a 3. kérdéssel? Miért van az, hogy a borsó az lassabban fő meg, mint ahogy a receptben szerepel?

Ez egy egyszerűnek tűnő kérdés. „Két típusú víz” létezik az ionok előfordulása szempontjából. Vannak a kemény és lágy vizek. Vannak olyan vegyületek, melyek az állandó és vannak olyan vegyületek, melyek a változó keménységért felelősek. A kemény vízben a kalcium és magnézium ionokból található meg sok, míg a lágy vízben a kalcium és magnézium ionok helyett nátrium ionok. Ha anya sokára főzi meg a borsót, akkor valószínűleg kemény vizet használt. Ebben a vízben a szappan sem fog olyan jól habzani, mint a lágy vízben. Arról nem is beszélve, hogy a kemény víz hozzájárul a vízkő kialakulásához, ez által pedig a háztartási gépek meghibásodásához pl.: mosógép, kávéfőző és társai. Ezt a vizet desztillációval lágy vízzé lehet alakítani. Természetesen ezt otthon nehéz kivitelezni.

 

Látod mennyire nélkülözhetetlen a víz számunkra?

Remélem most már te is látod.

 

Szabó Zsófia

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató

 

 

Szabó Zsófia bemutatkozása:

 

Sziasztok! Szabó Zsófia vagyok, ötödéves biológia – kémia osztatlan tanáris hallgató. A felvételinél számomra ez a szakpár a 2. helyen volt. Utólag visszagondolva egyáltalán nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Fontosnak tartom, hogy alkalmazható tudást adjak át a diákoknak és ne a tankönyvi szöveget „magoltassam” be velük. Célom, hogy megszeretessem a diákokkal ezeket a tárgyakat, ami nem lesz egyszerű, tekintve a tárgy népszerűségét.