Kedves Olvasó!
A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás
folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha
esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J
A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról,
illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz
ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos
hallgatók készítettek.
Üdvözlettel: Tóth Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
20_Víz-3
A vízben lévő oldott anyagok
Kedves Olvasó!
Volt már olyan, hogy anya sósabbra csinálta a
borsólevest?
Nos, gondoltál rá, hogy a leves tulajdonképp egy
oldat?
Volt olyan, hogy a borsó lassabban főtt meg a
vízben, mint ahogy a receptben szerepelt?
Mi is ezek között a kérdések között az összefüggés?
Hát persze, hogy a víz!
Mielőtt belecsapnánk a
közepébe, érdemes pár dolgot megemlíteni. Ugye mindannyian tudjuk, hogy a víz
(H2O) oxigénből és hidrogénből áll és természetesen senkinek sem
újdonság, hogy 3 halmazállapota van. Itt az oldaltoknál nekünk a folyékony
állapotára lesz szükségünk.
Ha már oldatok, akkor az
sem újdonság, hogy oldószerből és oldott anyagból áll. Az oldószer jelen
esetünkben a víz lesz. Ha a levesünkre gondolunk, amit anyu elsózott, akkor az
oldott anyag a só. Az oldat itt úgy keletkezik, hogy a NaCl (konyhasó)
kristályokat a víz körülveszi. A só feloldását követően nátriumionra és
kloridionra esik szét.
A konyhasó (NaCl) oldása vízben
Természetes az oldószer
és az oldott anyag lehet teljesen más, pusztán itt most a vízről van szó. Lehet
oldott anyag a cukor és a citromlé. Ebben az esetben kész is a limonádé.
Persze vannak olyan
anyagok melyek, nem oldódnak vízben. Erre van egy nagyon jó mondás: „Hasonló a
hasonlóban oldódik.”
A víz molekulája
poláris. Ahhoz, hogy ezt a megállapítsuk, meg kell néznünk a molekulában
előforduló kötéseket. A kötések 2 félék lehetnek: polárisak, vagy apolárisak.
Ez a felépítő atomok elektronegativitásától (elektronvonzó képességétől) függ. Kétatomos
molekula esetében, ha az atomok elektronegativitása ugyanakkora, akkor a
molekula apoláris. Ha valamelyik atomnak nagyobb, a másiknak pedig kisebb,
akkor a molekula poláris. Az elektronegativitás értékét a periódusos
rendszerből le tudjuk olvasni. Nagyobb molekulák esetében emellett fontos még a
molekula alakja is. Hiszen, ha a kötések egyenletesen helyezkednek el
(szimmetrikusak) a molekulában, akkor a poláris kötéseket tartalmazó vegyület
apoláris.
Víz polaritásának ábrázolása
Nem csak az oldódást
határozza meg a molekula polaritása, hanem más kémiai tulajdonságokat is.
A hasonló a hasonlóban
elv azt jelenti, hogyha a molekula poláris, akkor poláris anyagokban fog
oldódni vagy poláris anyagokat fog feloldani. Azonban, ha a molekula apoláris,
akkor az apoláris anyagokban oldódik, vagy apoláris anyagokat tud feloldani,
attól függően, hogy oldószerről vagy oldott anyagról van-e szó.
Példa a poláris
oldódásra a víz és a só esete.
Az apolárisnál pedig jó
példa lehet a szén-tetraklorid (CCl4) és a jód reakciója.
Ahhoz, hogy meg tudd
állapítani, hogy a leves sós, ahhoz szükséged van ahhoz, hogy megízleld az
ételt. Ezt a nyelveden található receptorokkal tudod elvégezni. Az ízeket úgy
tudjuk érezni, hogyha azok oldott formában kerülnek a szervezetünkbe, vagyis a
nyelvünkre. Ezért is fontosak az oldatok, hiszen ha nem oldódik fel a só vagy
cukor, akkor nem tudjuk megmondani, hogy milyen íze van az ételnek.
Az ízek érzékelése a nyelven
Mi a helyzet a 3. kérdéssel? Miért van az, hogy a borsó az lassabban fő
meg, mint ahogy a receptben szerepel?
Ez egy egyszerűnek tűnő
kérdés. „Két típusú víz” létezik az ionok előfordulása szempontjából. Vannak a
kemény és lágy vizek. Vannak olyan vegyületek, melyek az állandó és vannak
olyan vegyületek, melyek a változó keménységért felelősek. A kemény vízben a
kalcium és magnézium ionokból található meg sok, míg a lágy vízben a kalcium és
magnézium ionok helyett nátrium ionok. Ha anya sokára főzi meg a borsót, akkor
valószínűleg kemény vizet használt. Ebben a vízben a szappan sem fog olyan jól
habzani, mint a lágy vízben. Arról nem is beszélve, hogy a kemény víz
hozzájárul a vízkő kialakulásához, ez által pedig a háztartási gépek
meghibásodásához pl.: mosógép, kávéfőző és társai. Ezt a vizet desztillációval
lágy vízzé lehet alakítani. Természetesen ezt otthon nehéz kivitelezni.
Látod mennyire nélkülözhetetlen a víz számunkra?
Remélem most már te is
látod.
Szabó Zsófia
Biológia – kémia
osztatlan tanári szakos hallgató
Szabó Zsófia bemutatkozása:
Sziasztok! Szabó Zsófia
vagyok, ötödéves biológia – kémia osztatlan tanáris hallgató. A felvételinél
számomra ez a szakpár a 2. helyen volt. Utólag visszagondolva egyáltalán nem
bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Fontosnak tartom, hogy alkalmazható tudást
adjak át a diákoknak és ne a tankönyvi szöveget „magoltassam” be velük. Célom,
hogy megszeretessem a diákokkal ezeket a tárgyakat, ami nem lesz egyszerű,
tekintve a tárgy népszerűségét.
