Kedves Olvasó!
A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás
folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha
esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J
A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról,
illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz
ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos
hallgatók készítettek.
Üdvözlettel:
Tóth Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
26_Dioxán
A rettegett dioxán
A
szerves kémia nélkül a mai életvitel elképzelhetetlen, ezért fontos annak
útvesztőjében néha eltévedni, hogy megértsük a vegyipar egyik fontos ágát. A kémiai
reakciók közel 90%-a oldószeres közegben megy véve, nem szilárd vagy gáz
halmazállapotban. Az oldás fizikai változás, oldódás során az oldott anyagok
anyagi tulajdonságai nem változnak meg, így, a megfelelő oldószer kiválasztása
mellett bonyolult reakciókat lehet megtervezni. Ebben a bejegyzésben a szerves
kémia egyik elterjed oldószeréről lesz szó, a dioxánról.
Tekintsük
át, hogyan is vesz minket körbe a szerves kémia és annak „termékei” a
mindennapi életünk során. Sokszor nem is gondolnánk, hogy mi mindenben van
jelen a kémia ezen ága, a motorhajtóanyagoktól kezdve a fűszereink hatóanyagain
át a gyógyszerekig.
Példák a szerves
vegyipar termékeire
A
dioxán, kémiai nevén 1,4-dioxán egy
általános oldószer. Az éterek közé tartozik. Az éterek olyan szerves
vegyületek, melyben egyszerű oxigén tartalmú funkciós csoport van, mely oxigén
két másik szénatomot köt össze. Ezen felül heterociklusos vegyület, ami azt
jelenti, hogy a dioxán molekulája gyűrűbe zárul.
Az éterek általános
szerkezete
A dioxán molekulájának
szerkezeti és térbeli ábrázolása
Dioxán vagy 1,4-dioxán?
A
dioxán egyfajta gyűjtőnév, két másik izomere is létezik (1,2 és 1,3-dioxán), ám
ezek olyan kis mértékben fordulnak elő, hogy a hétköznapi értelemben a dioxán
alatt az 1,4-dioxánt értjük.
A dioxán tulajdonságai,
felhasználhatósága:
A
dioxán jellegzetesen édeskés illatú
(hasonlóan a dietil-éterhez), színtelen
folyadék. Sűrűsége és forráspontja a vízhez hasonlít, alacsony
olvadásponttal rendelkezik. Vízzel elegyedik. Illékony, gőzei nehezebbek a
levegőnél, alacsony lobbanásponttal rendelkezik. Nagyjából 20 térfogat%-os
levegővel alkotott elegye már robbanásveszélyes. Erős oxidálószerekkel hevesen
reagál, a zsírokat és viaszokat kitűnően oldja, a gyakorlatban ezek oldására
használható. Felhasználásának gátat szab, hogy bőr, szem és légzőszervi
irritációt okozhat, valamint hosszú távú használata során fellépő hatásai nem
ismertek, feltehetően karcinogén hatású. Előállítani etlién-glikolból lehet
kevés, tömény kénsavval.
Dioxán vagy dioxin?
A
hétköznapi élet során minket érő információk, hírek vagy egyéb tanulmányainkon
át is beszűrődik a kémia a mindennapjainkba, és első pillanatban nehéz lehet
különbséget tenni a dioxán és a dioxin között, hiszen nevezéktanilag egyetlen
egy betű a különbség. Ha megvizsgáljuk az említett molekulák szerkezetét,
gyorsan kiderül, hogy ugyan hasonló a két molekula, azonban a dioxin tartalmaz
kettős kötéseket, azaz telítetlen molekuláról van szó.
A dioxán és a dioxin
szerkezete
A
dioxin esetében kettős kötései miatt
már egy sokkal reakcióképesebb anyagról van szó, az élő szervezetre, a
dioxánnál megismert nyálkahártya-ingerlő hatásán túl, sokkal komolyabb és
veszélyesebb hatásai vannak, emiatt a felhasználása is másabb körű. Történelmi
tanulmányaink során tanulhattunk a vietnami
háborúról, ami során az amerikai hadsereg a partizánok mozgását
megakadályozva bevetették az „Agent
Orange”-t, ami miatt lehullottak a fák levelei, így a partizánokat
repülőről is lehetett látni. Ugyanez a szer volt felelős Viktor Juscsenko ukrán elnök mérgezéséért is. Ha pedig az ipari baleseteket vesszük figyelembe,
az 1976 júliusában, Meda közelében lévő (Észak-Olaszország) Seveso
katasztrófáját is a dioxin okozta (gyomirtó szereket gyártottak az egységben,
ahol robbanás történt). A dioxin pár milligrammja is halálos, a keletkezett
károk felbecsülhetetlenek voltak.
Viktor Juscsenko ukrán
elnök a dioxin mérgezés előtt és után
Látható
tehát, hogy a dioxán és dioxin között ugyan csak egy betű eltérés van, de a
felhasználhatóságában és élettani hatásaikat tekintve óriási különbséget lehet
megfigyelni a két vegyület között.
Ez
legyen mindenkinek egy fontos tanulság, elég egy kémiai anyag nevében egyetlen
betű eltérés, a szerkezetében egyetlen pici különbség, és máris egy teljesen
más tulajdonságú anyagról van szó. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni ilyen
apróságok által, és figyeljünk a részletekre, mert mint tudjuk, az ördög is a
részletekben rejlik.
Kovács Dávid Zoltán
Biológia
– kémia osztatlan tanári szakos hallgató
