Pár gondolat (és képösszeállítás) a szénről
Kedves Olvasó!
Ebben a bejegyzésben a szénnel kapcsolatban gyűjtöttem össze pár gondolatot, inkább az alapokra és érdekességekre koncentrálva.
A szén (C) a periódusos rendszer 6. eleme. A leggyakoribb „változatában” (ha bátrak vagyunk, nevezzük izotópnak) a szén atomot 6 darab proton, 6 darab neutron és 6 darab elektron építi fel. Ennek a tömegszámát a protonok és neutronok számának összege adja (ami 12), így a leggyakoribb szén atomot jele: 12C (szén-12).
Az elemek periódusos rendszere, kiemelve a szén látható.
A 12C (szén-12) atom felépítése.
[1. megjegyzés: még lehet, hogy rémlik ez a fogalom a kémia órákról: „egy mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemei egységet tartalmaz, mint ahány darab atom van 12 g szén-12-ben.” Nos, ez a szén-12 az a szén-12, amit az előbb „összeraktunk” 6 proton, 6 neutron és 6 elektron felhasználásával. Ha egy kávé mellett elmerengünk azokon a régi-régi emlékeken, talán még az úgynevezett Avogadro-szám is eszünkbe jut, ami kellően nagyvonalú megközelítésben 6x1023, (vagyis 600000000000000000000000) ami megegyezik ezeknek a szén-12 atomoknak a számával 1 molban (azaz 12 g-ban). Igen, ez nagyon sok!]
[2. megjegyzés: szénizotópos kormeghatározás, azaz a 14C-es radiokarbonos kormeghatározás: A régészet területén használt kormeghatározási módszer, amely maximum negyvenezer-hatvanezer éves leletek (holt szerves anyag, azaz „elhunyt élőlény”, pl. fa, mamut...) korának meghatározására használható. A módszer kidolgozásáért Willard Frank Libby 1960-ban kémiai Nobel-díjat is kapott. (http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0606/molnar0606.html)]
Hogyan határozhatjuk meg
egy lelet korát? Például radiokarbonos kormeghatározással!
https://www.youtube.com/watch?v=IlaLxOmZIWg
Pár szemelvény a szénről:
„Hétköznapi képek a szén
előfordulásáról”:
fűtéshez használt szén
lapátolása, korom a kéményseprőn, grafit, gyémánt.
A kőszén hőmérséklet- és
nyomásnövekedés hatására átalakult növényi anyag. Jellemzően mocsári
környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. Így
nem következik be a szerves anyag levegőn történő oxidációja, illetve az iszap megakadályozza
a baktériumok és gombák lebontási folyamatait is. Az így betemetődött növényi
anyag tőzeggé alakul. Ha az adott terület lassú süllyedése miatt további
üledékrétegek halmozódnak fel rajta, akkor növekszik a nyomás és a hőmérséklet,
így a tőzeg átalakulhat kőszénné.
A szénülés ábrán bemutatott
szakaszait földrajzóráról is ismerhetjük :)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600120/sco_15_02.scorm
A szén allotróp módosulatai: grafit, gyémánt, fullerén, szén nanocső (CNT)
u.i.: a szénnel kapcsolatban illene még kitérni i) a fosszilis energiahordozókra és a hőerőművekre, ii) a szerves kémiára, és így magára az életre..., iii) a szén-dioxid és szén-monoxid összehasonlítására..., iv) a szén-dioxid (CO2) légköri mennyiségére (és így a globális klímaváltozásra...), v) stb. stb. stb., de mivel jelen megközelítésben ezek nem kapcsolódnak közvetlenül a soron következő témáimhoz, így (most) ezektől eltekintek. :)
Üdvözlettel: Ildi
Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával készült.
