2020. augusztus 20., csütörtök

Üdvözlet a Vadasparkból! Avagy miért érdekesek a pingvinek :)

Kedves Olvasó!

 

Ma a Szegedi Vadasparkban ( http://www.zooszeged.hu/ ) kirándultunk, így ennek apropójából jön egy soron kívüli bejegyzés, mely arról szól, hogy (sok egyéb mellett) miért is érdekesek a pingvinek.


 Pingvinek a Szegedi Vadasparkban

 

1) A vadasparkban a pingvineknél ez a leírás található: „Az Antartktisz felé haladva a pingvinek testmérete növekszik”. A „tetthelyen” az állítás bemutatása és magyarázata a következő szöveg és ábra segítségével történik, mely a testfelület méretének és a hőleadásnak a kapcsolatát vizsgálja: Az Antarktisz felé haladva a pingvinek testmérete növekszik. Az állatok a hőt a táplálék elégetésével testük belsejében termelik, míg a hőleadás csak a testfelületen történik. A nagyobb test több hő termelésére képes. A leghidegebb területeken élő császárpingvin nagy testtérfogatú, a melegebb klímán élő kék pingvin kicsi, így előbbi jóval több hőt termel az utóbbinál. Ugyanakkor a kék pingvin esetén 1 cm3 testtérfogatra 0,31 cm2 felület jut, a császárpingvinnél pedig csak 0,12 cm2, azaz jóval kisebb az a felület, amelyen a termelt hő “megszökhet”. A fenti példa mutatja azt az összefüggést, mely szerint a “melegvérű” rokon fajok esetén a hidegebb éghajlatú területek felé nő az állat testtömege.” ( http://www.zooszeged.hu/papaszemes-pingvin-spheniscus-demersus/ )

 

 A Szegedi Vadasparkban található leírásról készült fénykép

 

2) A leírásban taglalt testtérfogatra jutó testfelület egy olyan fogalomhoz vezet, ami nagyon fontos a nanoanyagok esetében. Ez a fogalom pedig nem más, mint az úgynevezett fajlagos felület.

Fajlagos felület:

- egységnyi tömegű anyagra jutó felület, jele: as, mértékegysége: m2/g

- nano mérettartományú részecskék esetén a fajlagos felület nagy!

- pl.: 1 g (kiskanál) aktívszén felülete ~3000 m2 (~1/3 focipálya), azaz as = 3000 m2/g


 

Az elméletileg kiszámított fajlagos felület nagysága a nanorészecske átmérőjének függvényében (, amennyiben a részecske sűrűsége 1 g/cm3, az alakja pedig gömb).

 

Megjegyzés: Amennyiben 5g/cm3-es sűrűséggel számolunk, akkor egy ~10 nm-es átlagos részecskeátmérővel rendelkező anyagra ~120 m2/g fajlagos felületet számíthatunk, ami jó egyezést mutat a pl. ~10 nm-es gömbszerű magnetit nanorészecskékre kísérletileg meghatározott ~100m2/g értékkel.

 

3) A fajlagos felület a „makroszkópikus mérettartományban”

Igen, itt jönnek a képbe a pingvinek!

- az Egyenlítő környékén: Humboldt-pingvin (~70 cm, 4 kg)

- a Déli-sarkon:           Császárpingvin (~122 cm, 45 kg)

Tehát a sarkvidék felé haladva a felnőtt pingvinek "fajlagos felülete csökken", így arányosan kevesebb hőt veszítenek a felszínükön → jobban bírják a hideget.

 

4) Ökológiai kapcsolat:

Aki a biológiában jártas, az most felkaphatta a fejét, hisz ezt mi a divergencia (eltérési) szabályokként ismerjük!

„Bergmann-szabály (méret-szabály): a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb viszonyok felé haladva növekszik.

Allen-szabály (testarány-szabály): a rokon fajok, illetve populációk egyes testfüggelékei (pl. fül, farok, végtagok) a hidegebb viszonyok felé haladva rövidül a testnagysághoz viszonyítva (pl. sivatagi róka, vörös róka, sarki róka).

Hesse-szabály (szívsúly-szabály): egy fajon belül a hidegebb éghajlat alatt élő populációkban a szív relatív súlya nagyobb.

Gloger-szabály (szín-szabály): meleg – nedves klíma a (barnás) fekete szín, a hideg - száraz klíma a sárgásbarna szín kialakulásának, illetve a megfelelő színű egyedek nagyobb gyakoriságának kedvez.”

Megjegyzés: „Konvergencia (hasonlósági) szabályok: az evolúció során egymástól függetlenül hasonló jellegek fejlődnek ki a hasonló környezethez vagy ökológiai fülkéhez való alkalmazkodás során. Így ásólábak jellemzőek a lótücsöknél, vakondnál. Aktív repülésre alkalmas szárnyakkal rendelkeznek a rovarok, repülőhalak, madarak, denevérek. Nagy, éjszakai látáshoz alkalmazkodott szemei vannak a peléknek és a makiféléknek.” (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_okologia/ch06.html)

 

A szakkollégiumi kurzusom keretében egyetemista hallgatókkal gyűjtöttünk össze további példákat a Bergmann-szabályra:

Pingvinek: az Egyenlítő környékén: Humboldt-pingvin (~70 cm, 4 kg) ↔ a Déli-sarkon: Császárpingvin (~122 cm, 45 kg); tehát a sarkvidék felé haladva a pingvinek "fajlagos felülete csökken", így arányosan kevesebb hőt veszítenek a felszínükön → jobban bírják a hideget.

Nyulak: a sarkvidéken: sarki nyúl: 43 – 70 cm, míg a sivatagi nyúl testhossza: 9 – 55 cm

Emberek: afrikai pigmeusok magassága kb. 150 cm, szemben az É-Eu-i népek 180-190 cm-es testmagaságával

Fehérfarkú szarvas nőstény testmérete Kanadában (40-90 kg) nagyobb, mint Florida Keysnél (35-50 kg)

Mocsári macska: A Bergmann-szabályt követve elterjedési területének északi határán nő a legnagyobbra, és a trópusokhoz közeledve egyre kisebbé válik.

Rokon róka fajok testnagysága (sivatagi--> vörös -->sarki ebben az irányban növekszik)

Medvék testmérete az Egyenlítőtől az É-i sark felé növekszik

A szürke farkas testsúlya délen kisebb, mint északon

 

5) Ezek alapján csak javasolni tudom, hogy látogassunk el újra a legközelebbi vadasparkba / állatkertbe, és nézzük meg ezeket a csodálatos élőlényeket egy „új szemüvegen keresztül” is :) 


 Üdvözlettel: Ildi (és Zoli :)

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatásával és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

 

Érdekességek egy konferencián