Köszönöm

Kedves Olvasó!

Ez a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjamhoz kapcsolódó záró blogbejegyzésem.

Először is köszönetet kell mondanom a Kuratóriumnak a lehetőségért, hogy ennek keretében végezhettem kutatást.

Másrészt köszönetet kell mondanom neked, kedves Olvasó, hogy itt voltál, és időnként még vissza is jeleztél nekem, igazolva azt, hogy a nem tudományos közösségnek szánt blogomnak valóban van érdeklődő olvasója, lehet az bárki, akár programozó, orvos, kozmetikus, bolti eladó, jogász, kisgyerekes anyuka vagy nyugdíjas J

Az elmúlt években nem minden alakult úgy, mint ahogy azt elterveztem, de sok mindent azért sikerült megvalósítanom. Van 4 megjelent angol nyelvű cikk, számos konferencia részvétel, melynek során párszor kaptam nagyon pozitív megerősítést is, olyan emberektől, akik tudtommal nem adják azt oly könnyen. Most egészségügyi okok miatt mégis elég bizonytalan, hogy tudom-e még egyáltalán folytatni. Az élet fura, időnként brutális tükröt tart elénk, hogy a dolgokat kicsit közelebb rakjuk a helyükhöz. Ma, amíg azon szomorkodtam, hogy a záró beszámolót készítve szembe kell néznem azzal, hogy előre láthatólag ez egy nagy fordulópont az életemben, mert a szívproblémám miatt “takarékra kell tennem magam”, szembe jött velem a hír, hogy egy kedves kolis társamat magához ragadta a leukémia, hátra hagyva férjét és gyermekeit. Az univerzum emlékeztetője nagyon kemény, a halál végleges, a POTS csak egy nehezítő körülmény. Adasson néki könnyű föld, családjának megnyugvás, ismerőseinek meg az intés, hogy amíg élünk, van dolgunk és van remény.

 

Még egyszer, köszönöm! Tóth Ildi

A kéziratok útja

 A kéziratok útja

 

Kedves Olvasó!

  

Eléggé valószínű, hogy már hallottad valaha a számból ezt a mondatot: meg kell írnom a kéziratot J

(Rendben, nem biztos, hogy ily békés-bájos hangvételben…)

Egy kis emlékeztető: 2025 január 15, öröm és boldogság, fel van töltve (végre-végre-végre) a kézirat. Az ahhoz kapcsolódó blog bejegyezés rövid összefoglalója:

Részletesebben élménybeszámoló pedig itt található:

 https://nanoblog-ti.blogspot.com/2025/01/submission.html

  

Na de mi történik azután, hogy a kéziratot feltöltöttük?

* Kapunk egy e-mailt, hogy sikeresen feltöltve.

Ez az egyik pont, amikor azt érezhetjük, hogy a befektetett munka, idő, energia, szellemi alkotó erő, feláldozott idegsejt és társai mind megérte. Ülsz a gép előtt, sajog mindened, mert bár tudod, hogy hogyan kell gerinckímélően ülni a számítógépnél, amikor flow-ba kerülsz, már rég nem te döntesz a pozícióról, a szemed félig kifolyt, a net anyukája csuklik, a bölcsiből elkéstél vagy már mindenki réges rég alszik, és amit látsz, az egy darab e-mail. Én ekkor inkább csak egy pillanatnyi megkönnyebbülést érzek, de a látóhatáron ott tolong a lista, ami soha el nem fogy, és a bizonytalanság, hogy mi lesz a kézirattal ezután.

Voltam már párszor nem túl szerencsés…

Az első kézirat, ami az én méréseimből készült, 2008 körül járta meg a „hadak útját”. Az első beküldéskor „magasra céloztak”, és túl specifikusnak, de jónak ítéltetett a kézirat, másodjára „középerős célra” törtek, erre a sárba, a sárga föld alá tiporták a kéziratot, és mivel a professzor túl jónak ítélte a témát ahhoz, hogy egy sima erős újságba beküldje, így a kézirat a mai napig egy német íróasztal fiókjában lapul.

Az első kézirat, amit én írtam vérrel verejtékkel, a beküldéstől körülbelül 1 napra volt, de végül még most is egy japán íróasztal fiókjában csücsül, mondhatnánk, hogy elmosta a 2011-es cunami…

Az első kézirat, amit a nedvesítés-párolgás témakörben írtam, évekig körözött az univerzumban: rendszerint végül a „nem tartozik az újság scope-jába” mondattal pattant vissza. Nem emlékszem már pontosan, de körülbelül ötödik alkalommal már egy tuti helyre küldtük be, ahol több, mint fél évig ültek rajta, majd jött egy levél: nem tartozik az újság scope-jába…. Végül azért csak meg lett a helye, de ehhez már ösvények ismeretétre is szükség volt.

 

Szóval, így merjen az ember lánya nagyon megkönnyebbülni és fellélegezni, amikor beküld egy kéziratot, és nézi a képernyőn a megerősítő e-mailt…. J

Természetesen vannak olyan kéziratok, amik csak úgy suhannak, mert vagy szerencse kíséri röptüket, vagy mert egyszerűen zseniálisan vannak megírva. Tisztába kell lennem vele, sajnos egyik körbe sem tartozom, bár azért diszgráfiás létemre egész elfogadhatóak végül a kéziratok (külön hála Mesónak ;)

  

Szóval, mi is történik a kézirattal beküldés után?

Hááát, ez holnapra marad, mert rohannom kell! Nem, nem a bölcsibe, hanem az oviba, nulladik szülői értekezletre J

 

Móra Konferencia

 

Kedves Olvasó!

 

Ezt a bejegyzést egy szép szombat délelőtt emlékére készítettem (és nem ám a halogatás jegyében, hogy majd megírom, majd megírom, csak még ezt, most már mindjárt tényleg megírom, csak még… és elrohant majdnem 2 hónap…)

Szóval, 2025. április 5, szombat. Ez azon kivételes napok egyike, amire ha alibit kellene biztosítanom magamnak, akkor kivételesen, a naptáram ellenőrzése után csaknem biztosan sikerülne összeraknom majdnem az egész napot :D De mit is keres ez a gondolat ezen a blogon? 2025. április elején volt a Móra Természettudományi Konferencia, amit a Móra Ferenc Szakkollégiumban tartottak. Kémiás szekció is volt, méghozzá kettő, és engem kértek meg az egyiknek a levezetésére. Ez persze nem olyan nagy csoda, hiszen a Móra volt a második otthonom. 10 évet töltöttem ott az életemből, még a PhD-mat is onnan vittem köttetni. Ha azok a falak mesélni tudnának, bár tán jobb is, hogy nem tudnak ;)

Mindenképp szeretném leszögezni, hogy valamennyi előadás nagyon jó volt. A hallgatók felkészültek voltak, igényes diákon keresztül mutatták meg kutatási területük egy-egy érdekesebb szegmensét. Természetesen a kutatások előrehaladottsága változó volt és a témák érdekessége is egy adott mértékig szubjektív, de tagadhatatlan, hogy mindenki kitett magáért! Külön tetszett, hogy bátran kérdeztek egymástól. Érdeklődő, konstruktív légkör alakult ki, amit öröm volt látni, aminek öröm volt részese lenni. Na de mik is voltak a témák?

1) Rodaminok új megvilágításban: kiemelkedően hatékony fotolabilis vegyületek szintézise és vizsgálata

2) A légköri aeroszol higroszkópos tulajdonságai Budapesten különleges események alkalmával

3) CsPbBr3 nanokristályok és vékonyrétegek előállítása

4) Szilárdfázisú extrakciós (SPE) tisztítási módszerek optimalizálása kis mennyiségű komplex biológiai minták proteomikai és foszfoproteomikai alkalmazására

5) HER2-pozitív emlőtumor célzására alkalmas biokonjugátumok fejlesztése

6) Mononátrium-glutamát hatása a növényekre

 

Mint láthatjátok, sokféle téma előkerült. Nem szakmai körökben (mondjuk a krisztuselőtti időkben, még a koli dohányzójában üldögélve) akár egy jó kis ivós játékot is ki lehetne alakítani belőle: ki hány szót ismer fel? … Na de tényleg, mennyit is? J

 

Én két részletet emelnék ki, az egyik a glutamát hatása a növényekre. Igen, ez az a glutamát, amit ízfokozóként használnak. Az előadó egy otthon elvégzett kísérletsort mutatott be, amit szakirodalomra alapozva állított össze. Búza fejlődését vizsgálta, és hogy erre milyen hatással van a glutamát jelenléte, amit műtrágya jelleggel kívánt alkalmazni a vizsgálat során. Az előadás izgalmas, érdekfeszítő elegye volt a Luca búzás élményeinknek, a konyhakísérletek létjogosultságának, a szakmai alapoknak és az egész előadást átható szakmai érdeklődésnek, elhivatottságnak. Öröm volt hallgatni, mind az előadást, mind az azt követő diszkussziót J

A második téma, amit kiemelnék, az elsőre lehet, hogy nagyon-nagyon „idegennek” tűnik: légköri aeroszolok különleges eseményekkor, Budapesten. Na mi lehet ez? Az egyik ilyen elemzett esemény az augusztus 20-ai tűzijáték volt, bizony-bizony, a kémia „mindenhol is” jelen van J

 

Konklúzió: ha valaki kutat meg oktat az egyetemen, akkor a 8tól4ig munkarend egy mese habbal ((idézve egy klasszikust), annak minden előnyével és még több előnyével. Egy ilyen előny az is, hogy rendszeresen töltheti az ember az idejét fiatalok között, megtapasztalva a friss lendületet és szemléletmódot, az egymás iránti érdeklődést és elfogadást. És bár az itt bemutatott esetben egy szombati napot „áldoztam” erre, mégis látszik a képen, hogy örömmel tettem, és hálás vagyok a lehetőségért.

 

Ildi

 

Otthoni munkaterület

 Kedves Olvasó!

 

Tudjuk, hogy a munkaterület kialakítása fontos. A csapból is szokott folyni időnként, hogy mind a munkakedvet, mind a munkaminőséget milyen módon befolyásolja ez a tényező. A COVID időszaka alatt kifejezetten előtérbe került ez a téma a home office miatt, azaz a „homo sapiens officus” széleskörű térhódításával párhuzamosan.

A „homo sapiens officus” kialakulása. 

Az alapvetően preferált opció a „rend a lelke mindennek” elv, lett légyen az például a gyermekek abc sorrendben történő elnevezése, Piton professzor vegyszeres szekrénye vagy Deres fegyverraktárának jegyzéke, nem is beszélve a számítógép mapparendszerében felragyogó rendről, mely nyomokban sem ismeri a rendezni, privát, privát2, asztalról, asztalról20240203, rendezni2, vegyes, vegyes2, vegyes_n+1, átnézni, olvasni, eltenni elnevezéseket….

Hát, ezen a megmérettetésen rendszerint el szoktam bukni. Mondhatnám, hogy atyai örökség, hisz a családban időről időre bevetjük ilyen helyzetekben az édesapám által oly gyakran emlegetett mondást, miszerint „csak az átlagos embereknek van szüksége a rendre, a zseni uralkodik a káoszon”. Persze kérdés, hogy ebben a csoportosításban hova kerül az, aki megpróbál ugyan zseni módjára uralkodni, de rendre alul marad :D

Nos, én megint, menetrendszerűen és vitathatatlan módon alul maradtam. De persze, már hetek óta jött a majd megcsinálom, csak még mosok egyet, most már mennem kell a gyerekért, most szép az idő – kár ezzel tölteni, borús az idő – kinek van ehhez kedve és társai, és közben az entrópia tette a dolgát és a természet törvényének engedelmeskedve a holmik csak másztak és terjedtek és kavarodtak és keveredtek…..

Az entrópia a természet rendje ?! :D 

És akkor jött a „to do” listán, hogy most már nincs mese, blogot kell írni. Hát, ez valami olyan pillanat lehetett, mint a kollégiumokban a vizsgaidőszak, amikor minden szoba ragyog a patyolattól, mert ugye eredményesen tanulni csak akkor lehet, ha a redőny minden csíkja is egyenként le van törölve (nem saját szerzemény, ezt a gyöngyszemet egy fiúszobában tapasztaltam, én csak megmértem a tesómmal, hogy hány méteres a futóka növényem leghosszabb szára – spoiler veszély: több, mint 14 méter, ez volt körbe-körbe futtatva a szobában). Szóval, jött az érzés, hogy itt már nem lehet érdemben dolgozni (okok, igazából ez racionális felismerés volt). És nincs mit tenni, most azonnal rendet kell tenni, legalább egy aktuálisan racionálisan elérhető szintig, hisz a „befektetett munka – megtérülő haszon – a valóban soha meg nem újuló és nem helyettesíthető erőforrás (IDŐ) felhasználása” paraméterrendszerben kell mindezt megvalósítani. Nos, megtettem, ami belefért, a tőlem telhető aktuális legjobbat. 

Otthoni íróasztal a káosz magas fokán és egy kicsit rendezettebb állapotban.

 És most már, miután elrendeztem a gyerkőcöt, a szárítót, a mosogatót és a nyulat, és természetesen csináltam még egy kávét (ami megint elhűlt a bögrében…), le is ültem megírni ezt a bejegyzést, hogy bepillantást nyerhessetek azon „infrastrukturális háttér” egy ici-pici szegmensébe, melynek keretében a Bolyai ösztöndíjjal kapcsolatos munkám is végzem. (Meg kell jegyeznem, hogy a fenti képen is látható íróasztal mellett be volt már vetve többek között például az ebédlőasztal minta előkészítésre, a nappali konferencia teremnek és a kád is, hogy „open your mind” keretek között tudjam átnézi és kijavítani az aktuális kézirat papír alapú változatát. 

Minta előkészítés az ebédlőasztalon, konferencia a nappaliban – testőrrel.

Végül is a tanulság, hogy egy kutatónő nem csak a laborban és az egyetemi irodában kutatónő, hanem „mindenhol is”, például a konyhában fakanállal a kezében vagy a kertben gazolás közben, mert sokszor a madárcsicsergés mellett áll össze a kép, mi miért hogyan…

 

Üdv., Ildi

Submission

Submission

 

Kedves Olvasó!

  

Igen, beadás! Fanfár, örömóda, meg amit csak akartok…

Szóval, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjamhoz kapcsolódóan ma benyújtottam egy kéziratot a Journal of Molecular Liquids folyóiratba, a címe: „Solvent specific evaporation properties of carbon nanotube buckypapers doped by hydrophilic 1D nanomaterials”.Hááát, mindig reménykedem benne, hogy majd most könnyebb lesz, de erre még várni kell. Talán majd a következő J Amit most érzek, azt elég jól bemutatja a következő kép:

Mondjuk a tény, hogy létezik rá meme a neten, kicsit megnyugtató a számomra, nem vagyok egyedül ezzel az „élménnyel” :D

A kézirattal kapcsolatban ki szeretném emelni azt a különleges technikai segítséget, amit Vidák Zoli és Vidák Misike biztosítottak a számomra, nevén nevezve a lehetőséget a flow-állapot elérésére és benne maradására. Köszönöm az időt, a türelmet.

Most pedig nincs más hátra (mivel az ügyfélkapu+ regisztrációm is kész van), hogy letészem a lantot, hazamegyek, játszom a gyerkőccel, és közben igyekszem nem arra gondolni, hogy vajon visszautasítják-e egyből a kéziratot, meg hogy ha nem, akkor milyen bírálatokat fogok kapni…

Szóval, most megyek, de még előtte picit megkésve, ugyan de annál nagyobb lelkesedéssel  kívánok mindenkinek boldog új évet!

 

Ildi

Írok

Írni

Én írok, te írsz, ő ír….

Igen, én írok… Angolul… 

Ülök az irodában és dolgozom a kéziraton... Igen, majdnem olyan, mint amilyennek elképzeled ;)

 

Álomiroda – a kép csak illusztráció…. J

 

A hőmérséklet kellemes, a kávé gőzölög, a szék kényelmes és csak jönnek a sorok egymás után összeállva egy igazán érdekes történetté. És akkor, jah, a kávé kilöttyen, a valóság meg képen vág, hogy mint oly sok minden az életben, ez sem ilyen tündérmeseszerű :D

És akkor megint eszembe jutott az a kép, amit már oly sokszor, olyan sokféle kontextusban is láttam, hogy van a terv a célok elérésére és van a valóság. Ezt a képet legutoljára november 6-án láttam. Azért tudom ennyire pontosan, mert Karikó Katalin előadását meghallgatva előkerült ez a kép is. Kiegészítve azzal, hogyha hiszel magadban, bármit elérhetsz, ha nem, akkor el se kezd.

 

Motiváció

Csodás előadás volt, engem nagyon inspirált, ahogyan a könyve is, az Áttörések. A siker alapjaként általa megjelölt három pillér:

     - mentális egészség,

     - testi egészség és hogy

     - az utadon ne a pénz motiváljon,

pedig bár a mai világban akár elcsépelt is lehetne, tőle azonban olyan mértékben hiteles, hogy nem lehet nem a hatása alá kerülni. Köszönöm. Megtiszteltetés ott dolgozni, ahol két Nobel díjas neve is kint van az iroda ajtaján.

 

Ildi

Érdekességek egy konferencián

 

Kedves Olvasó!

Ahogy azt korábban írtam, 2024.10.07-08. között részt vettem az ISAEP konferencián, ahol egy posztert mutattam be angol nyelven.

Most szeretnék kitérni pár érdekességre, amit ezen a rendezvényen hallottam, láttam. Bár ez a kis gyűjtemény nem kapcsolódik az ösztöndíjas kutatási témámhoz, de bízom benne, hogy némelyik akár a te érdeklődésedet is felkelti J

 

* Birsalma pálinka és anyagtudomány?

A birsalma pálinka készítése során nagy mennyiségben keletkezik melléktermék, ezt a biohulladékot 850 °C-on, inert atmoszférában pirolizálva (~oxigén kizárása mellett magas hőmérsékleten bontva) értékes grafén-alapú nanoanyag állítható elő, ami például elektromágneses árnyékolásra használható (Quince biowaste for production of graphene-based nanomaterials used for electromagnetic shielding, Proceedings 2024, 302. oldal)

Birsalmából pálinka és grafén-alapú nanoanyag

(Azért meg kell jegyeznem, egy ismerősömet idézve, hogy a képen látható gyümölcs tuti nem birsalma, mivel azokban mindig van kukac… J )

  

* Mi a köze a tehénnek és az elefántnak az energiatermeléshez?

Az emberiség szempontjából kritikus kérdés az energia előállítása. Az energiatermelés történhet

-          fosszilis energiahordozókból (kőszén, földgáz, kőolaj), ám ezek jelentős mértékben növelik a légkörben lévő üvegházhatású szén-dioxid mennyiségét, fokozva ezzel a globális klímaváltozást;

-          napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia átalakításával

-          atomerőművekben

-          vagy például különböző bioanyagok felhasználásával is.

Ez utóbbival lehetséges például az úgynevezett biogáz előállítása is, ami nagy mennyiségű metánt tartalmaz. A növényi maradványok jelentős része az úgynevezett lignocellulóz, melynek anaerób lebontása egy olcsó, viszont kicsi hozamú eljárás a biometán előállítására.

A természetben ugyanakkor létezik pár „üzem”, melyek igen ügyesen végzik ezt a feladatot, például a füvet megemésztő tehenek, elefántok, muflonok… :D A kérődző állatok gyomrában lévő mikroorganizmusok hatékonyan segítik a lebontási folyamatot. A kutatók így a korábban említett lignocellulóz „biohulladékot” az anaerob lebontás során ilyen mikroorganizmusokkal is adalékolják, hogy ezek az anerob gombák fokozzák a számukra hasznos, energiahordozó biometán előállítását. (Co-operation for food: long story of methanogenic archea and anaerobic fungi, Proceedings 2024, 323. oldal; Effective decomposition of lignocellulose by anaerobic fungi, Proceedings 2024, 283. oldal)

 

„Bio-inspirált” metán-előállítás

  

* Mire jó egy heti gyógyszertartó / gyógyszerszortírozó a laborban? Hát minta tárolásra! Megnyugtató, hogy bár a dal azt mondja „mindenki másképp csinálja”… , de azért van, ami közös :D

 

* Lézerkardos harc a laborban? Naná! A víztisztítás során sok esetben alkalmaznak UV fényt a kívánt folyamatok lejátszatására (például fertőtlenítés, gyógyszermaradványok eltávolítása…) Az egyik poszteren két különböző hullámhosszon (222 nm és 254 nm) emittáló lámpa hatékonyságát vetették össze és figyelemfelkeltőnek két lézerkardot is bemutattak. Hát, az én figyelmem bizony megragadta J  (Comparison of the efficiency of mercury vapor and excimers lamps int he UV-C range for UV/H2O2 and UV/PDS processes, Proceedings 2024, 227. oldal).

 

Lézerkardok a víztisztításban? J

 

Proceedings 2024: https://www2.sci.u-szeged.hu/isaep/actuals_archives.htm

 

Ildi

Konferencián - ISAEP

 Kedves Olvasó!

2024.10.07-08. között részt vettem az ISAEP konferencián, aminek teljes neve: „International Symposium on Analytical and Environmental Problems”, azaz „Nemzetközi szimpózium az analitikai és környezeti problémákról”. Köszönöm a szervezőknek a lehetőséget!

Egy posztert mutattam be angol nyelven, amiben a hidrofil 1D nanoanyagokkal réteges szerkezetben módosított szénpapírban rejlő analitikai lehetőségekről ejtettem pár szót (Analytical possibilities of layer structures carbon nanotube buckypapers doped by hydrophilic 1D nanomaterials). A következő képen (ami a poszterem egy részlete) a felhasznált 1D nanoanyagokat mutatom be. A mintákról készült fényképek balról láthatóak, a TEM felvételek (transzmissziós elektron mikroszkópiával készített, „nagyon nagy nagyítású” képek) pedig anyagonként jobbról. A bemutatott 1D nanoanyagok a következőek: szén nanocsövek (CNT) eredeti (nem-funkcionalizált, nf) illetve kismértékben oxidált (funkcionalizált, f) állapotban, vastartalmú szintetikus goethit nanoszálak, valamint természetes eredetű imogolit nanocsövek (ez utóbbi egy speciális szerkezetű agyagásvány, egyenesen Japánból, egy domb oldalából).

1D nanoanyagok fényképei és TEM felvételei

 

Az előadások közül kettőt szeretnék most kiemelni, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a kutatási témámhoz. Ezek Nánai Lilla (Experimental and theoretical aspects of CCVD synthesis of vertically aligned carbon nanotubes on azo substrate) illetve Bugumba John Majondo (Deposition techniques of high entropy alloy catalyst thin folm for carbon nanotube forests growth by CCVD) előadásai, melyekben szén nanocső erdőkkel foglalkoztak, kifejezetten azok szintéziseire fókuszálva.

A konferencia remek lehetőséget biztosított arra is, hogy más kutatókkal beszélgetve az előadásokban és a posztereken bemutatott tudományos eredményeik mellett labor praktikáikról is beszélgethessünk. Mindenki, aki próbálta már utánozni a nagyi titkos receptjét, vagy a családunkban „körösztanyóka tejfölös kalácsát”, az tudja, hogy ezek a „trükkök” időnként a legfontosabb információk J

Ildi

 

ISAEP konferencián

 

„Újra töltve”

Kedves Olvasó!

Három év szünet után úja itt a nanoBLOG, ami a „Nedvesítési és párolgási tulajdonságok vizsgálata 1D random és 1D rendezett szerkezeteken” címet viselő támogatott Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pályázatomhoz kapcsolódik. Folytatom a kutatómunkát a harmadik (záró) évre tervezett feladatokkal, és még akad teendő bőven, amibe be is tekinthettek majd a közeljövőben!

Mondanám, hogy visszazökkent minden a régi kerékvágásba, de akinek volt hasonló kalandja (lásd lent), az tudja, hogy soha semmi nem lesz már ugyanolyan J

Ildi

Az ösztöndíjas és a háttércsapata <3 

Üdvözlet a Vadasparkból, újra!

Üdvözlet a Vadasparkból, újra!

 

Kedves Olvasó!

 

Kicsit több, mint egy éve olvashattad az „Üdvözlet a Vadasparkból! Avagy miért érdekesek a pingvinek! :) ” című bejegyzésemet (https://nanoblog-ti.blogspot.com/2020/08/udvozlet-vadasparkbol-avagy-miert.html), melyben a különböző pingvinekről, méreteikről, területi elterjedésükről, és ennek az egésznek az úgynevezett fajlagos felülethez való kapcsolatáról olvashattál, pár ökológiai érdekességgel kiegészítve.

 

Ez a mostani bejegyzés rövid és kicsit (rendben, nagyon) szentimentális, mert azt szeretném megmutatni, hogy mi minden történt a magánéletemben az elmúlt egy év alatt.

 

 

A Szegedi Vadasparkban közel egy év különbséggel. Így lesz a 2,00-ből 2,66 :)

 

Figyelembe véve az ábrán is jól látható változásokat, a következő időszakban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjam megvalósítását szüneteltetni fogom. A jelenlegi tervek alapján a munkát egy évre fogom szüneteltetni, de minden bizonnyal időnként fogok azért jelentkezni :) .

 

 

Üdvözlettel: Ildi és Zoli és Misike:)

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

Benzin

Kedves Olvasó!

 

A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J

 

A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról, illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos hallgatók készítettek.

 

Üdvözlettel: Tóth Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

 

 

29_Benzin

 

Benzin, avagy „Benzin, benzin… de mi az a benzin?”

 

A legtöbb ember, ha meghallja azt a szót, (vagy látja leírva), hogy benzin akkor a leggyakrabban a gépjárművek egyik üzemanyagára, mint motorbenzinre gondol, hiszen talán ezzel a legnépszerűbb felhasználással találkozunk a legtöbbet a mindennapi életünkben. De nézzünk egy kicsit a töltőállomáson található benzin mögé. Honnan is származik a benzin, milyen tulajdonságai vannak és milyen egyéb felhasználási lehetőségeket rejt.

 

MOL- töltőállomás Magyarországon

 

Ha rákeresünk az interneten a benzinre, a legnépszerűbb online világenciklopédiájában (felhívnám a figyelmet, hogy az itt megjelent tartalmakat mindenki fenntartással kezelje, hiszen egy nem lektorált, önkéntes alapon szerkeszthető oldalról van szó) az első néhány sorból már meg is tudjuk, hogy:

ü    a kőolajból desztillálás során kapott folyadék

ü    színtelen, a petróleumra emlékeztető szagú

ü    rendkívül gyúlékony, robbanásra képes anyag

Szakmailag alátámasztható, hogy a fent felsoroltak igazak, de még mindig nem tudtuk meg, hogy hogyan került az üzemanyag szállító tartálykamionba az a benzin, amit majd a kúton az autóba töltünk.

 

Kezdhetnénk nagyon messziről a történetet, hogy néhány 100 millió évvel ezelőtt…, de hogy lényegre törőek legyünk, ugorjunk oda, hogy a föld mélyéről az elhalt növényekből, állatokból évmilliók alatt létrejövő kőolajat olajfúrótornyok segítségével a felszínre hozzák. A kőolaj mélyfekete, sűrűn folyó folyadék, amely szénhidrogén, tehát többségében hidrogént és oxigént tartalmaz.

 

Szárazföldi és vízi olajfúró tornyok

 

A kitermelt kőolaj elegyet csővezetékeken és/vagy tartályhajókon kőolajfinomítókba szállítják, ahol megtörténik a „csoda”, a kőolaj frakcionált desztillációja. (Desztilláció: forráspont szerinti elválasztási technika). Kis hazánk kőolajlelőhelyekben nem bővelkedik, de kőolajfinomítónk van. A Duna partján, Százhalombattán található a MOL kőolajfinomítója. Legyünk büszkék az 55 éve működő Dunai finomítóra, ami a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb ilyen létesítménye. Az üzemet elsősorban az Oroszországból érkező Barátság kőolajvezeték táplálja és évente körülbelül 8,1 millió tonna nyers olajat dolgoz fel.

 

A szászhalombattai olajfinomító 2000 focipályányi helyen terül el

 

A frakcionált desztilláció során a kőolajat kb. 400  ̊C-ra hevítik és bevezetik a desztilláló toronyba, ahol fokozatos hűlés hatására különböző magasságokon, különböző összetételű alkotóelemek válnak ki. A folyamat egészen egyszerűen elképzelhető, ahogy a több 20-30 méter magas desztilláló toronyba alul betöltik a forráspont fölé hevített nyers olajat és a gőzök felfelé áramolva, hűlés során különböző magasságokon a kolonnában levő zsebeken lecsapódnak. Az alacsonyabb forráspontú, ugyanakkor kisebb a szénatomszámú párlatok magasabban válnak ki.

A kőolaj termékek 3 csoportba sorolhatók:

·                     könnyű párlatok (benzin, petróleum)

·                     közepes párlatok (kerozin, gázolaj)

·                     nehézpárlatok és maradék (fűtőolaj, kenőolaj, aszfalt)

 

 

A kőolaj frakcionált desztillációja

 

A kolonnából távozó nyers benzin már nem hasonlít a kezdeti kőolajhoz, kis szénatomszámú (C₅-C₁₀) tisztán folyó folyadék. Egyéb finomítási eljárások során (pl. kéntelenítés) különféle összetételű és minőségű benzint állíthatnak elő belőle. Ilyen lehet a legnépszerűbb felhasználású motorbenzin, de emellett jelentős a lakkbenzin (mint oldószer), illetve a vegyiparban használt sebbenzin is.

Ahhoz, hogy ténylegesen a ma használatos Otto-motorokba tölthető benzint kapjunk, számos kémiai eljáráson kell átesnie anyers benzinnek, mint pl.: krakkolás, benzinreformálás, alkilezés, izomerizálás. Ezen folyamatok lényege a környezet- és motorbaráttá tétel és az oktánszám növelés, vagyis a minőségjavítás.

 

Nyers benzinből előállított termékek (sebbenzin, motorbenzin, lakkbenzin)

 

Tehát a benzin olyan kémiai anyag, amely kőolajszármazék. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Kis szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, (főként pentán -C₅H₁₂, hexán -C₆H₁₄ és heptán -C₇H₁₆ tartalmú, de a motorbenzin több mint 400 féle alkotót tartalmaz), ebből adódóan vízben nem elegyedik, sűrűsége kisebb annál. Könnyen párolog, levegővel robbanó elegyet képez, így a benzin fokozottan veszélyes anyagnak számít. Azt sem feledhetjük el, hogy a benzin a nem megújuló energiaforrások közé tartozik, mely a felhasználás során emberre és környezetre káros gázokat hagy maga után.

 

A benzin veszélyességét jelző piktogramok

 

 

Végül, ha valaki legközelebb megáll a benzinkúton, remélem, eszébe jut, hogy milyen hosszú utat is jár be a benzin (térben és időben), mire a töltőállomásra ér. Emellett azt se felejtsük el, hogy oldószerként és akár fertőtlenítőszerként is jelentős felhasználási lehetőségei vannak.

 

Filmajánló: Peter Berg - Mélytengeri pokol (Deepwater horizon) (2016)

 

 

Czira Beáta

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató

 

 

Czira Beáta bemutatkozása:

 

Czira Beáta vagyok, a Szegedi Tudományegyetem, biológia- kémia tanárszakos hallgatója. Ebben a bejegyzésben az általam összeállított, Vidákné Tóth Ildikó tanárnő által lektorált, kémiai tudományt népszerűsítő olvasmány található.

V. évfolyamos tanárszakos hallgatóként, nap mint nap kihívás, ezt a nem közkedvelt tantárgyat szerethetővé, érdekessé tenni a diákok számára az iskolában. Így szembesülök vele, hogy milyen sok érdekes, izgalmas információról maradnak le, még a felnőtt emberek is amiatt, hogy: „jaj kéémia”, átlépve azon, hogy mindent a kémia határoz meg, főleg a 21. században.

Ezek után nagyon örültem a lehetőségnek, hogy a napi szinten használt benzin kalandos útjának bemutatásában most én lehettem az olvasók idegenvezetője!

 

Czira Beáta

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató