Üdvözlet a Vadasparkból, újra!

Üdvözlet a Vadasparkból, újra!

 

Kedves Olvasó!

 

Kicsit több, mint egy éve olvashattad az „Üdvözlet a Vadasparkból! Avagy miért érdekesek a pingvinek! :) ” című bejegyzésemet (https://nanoblog-ti.blogspot.com/2020/08/udvozlet-vadasparkbol-avagy-miert.html), melyben a különböző pingvinekről, méreteikről, területi elterjedésükről, és ennek az egésznek az úgynevezett fajlagos felülethez való kapcsolatáról olvashattál, pár ökológiai érdekességgel kiegészítve.

 

Ez a mostani bejegyzés rövid és kicsit (rendben, nagyon) szentimentális, mert azt szeretném megmutatni, hogy mi minden történt a magánéletemben az elmúlt egy év alatt.

 

 

A Szegedi Vadasparkban közel egy év különbséggel. Így lesz a 2,00-ből 2,66 :)

 

Figyelembe véve az ábrán is jól látható változásokat, a következő időszakban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjam megvalósítását szüneteltetni fogom. A jelenlegi tervek alapján a munkát egy évre fogom szüneteltetni, de minden bizonnyal időnként fogok azért jelentkezni :) .

 

 

Üdvözlettel: Ildi és Zoli és Misike:)

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

Benzin

Kedves Olvasó!

 

A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J

 

A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról, illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos hallgatók készítettek.

 

Üdvözlettel: Tóth Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

 

 

29_Benzin

 

Benzin, avagy „Benzin, benzin… de mi az a benzin?”

 

A legtöbb ember, ha meghallja azt a szót, (vagy látja leírva), hogy benzin akkor a leggyakrabban a gépjárművek egyik üzemanyagára, mint motorbenzinre gondol, hiszen talán ezzel a legnépszerűbb felhasználással találkozunk a legtöbbet a mindennapi életünkben. De nézzünk egy kicsit a töltőállomáson található benzin mögé. Honnan is származik a benzin, milyen tulajdonságai vannak és milyen egyéb felhasználási lehetőségeket rejt.

 

MOL- töltőállomás Magyarországon

 

Ha rákeresünk az interneten a benzinre, a legnépszerűbb online világenciklopédiájában (felhívnám a figyelmet, hogy az itt megjelent tartalmakat mindenki fenntartással kezelje, hiszen egy nem lektorált, önkéntes alapon szerkeszthető oldalról van szó) az első néhány sorból már meg is tudjuk, hogy:

ü    a kőolajból desztillálás során kapott folyadék

ü    színtelen, a petróleumra emlékeztető szagú

ü    rendkívül gyúlékony, robbanásra képes anyag

Szakmailag alátámasztható, hogy a fent felsoroltak igazak, de még mindig nem tudtuk meg, hogy hogyan került az üzemanyag szállító tartálykamionba az a benzin, amit majd a kúton az autóba töltünk.

 

Kezdhetnénk nagyon messziről a történetet, hogy néhány 100 millió évvel ezelőtt…, de hogy lényegre törőek legyünk, ugorjunk oda, hogy a föld mélyéről az elhalt növényekből, állatokból évmilliók alatt létrejövő kőolajat olajfúrótornyok segítségével a felszínre hozzák. A kőolaj mélyfekete, sűrűn folyó folyadék, amely szénhidrogén, tehát többségében hidrogént és oxigént tartalmaz.

 

Szárazföldi és vízi olajfúró tornyok

 

A kitermelt kőolaj elegyet csővezetékeken és/vagy tartályhajókon kőolajfinomítókba szállítják, ahol megtörténik a „csoda”, a kőolaj frakcionált desztillációja. (Desztilláció: forráspont szerinti elválasztási technika). Kis hazánk kőolajlelőhelyekben nem bővelkedik, de kőolajfinomítónk van. A Duna partján, Százhalombattán található a MOL kőolajfinomítója. Legyünk büszkék az 55 éve működő Dunai finomítóra, ami a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb ilyen létesítménye. Az üzemet elsősorban az Oroszországból érkező Barátság kőolajvezeték táplálja és évente körülbelül 8,1 millió tonna nyers olajat dolgoz fel.

 

A szászhalombattai olajfinomító 2000 focipályányi helyen terül el

 

A frakcionált desztilláció során a kőolajat kb. 400  ̊C-ra hevítik és bevezetik a desztilláló toronyba, ahol fokozatos hűlés hatására különböző magasságokon, különböző összetételű alkotóelemek válnak ki. A folyamat egészen egyszerűen elképzelhető, ahogy a több 20-30 méter magas desztilláló toronyba alul betöltik a forráspont fölé hevített nyers olajat és a gőzök felfelé áramolva, hűlés során különböző magasságokon a kolonnában levő zsebeken lecsapódnak. Az alacsonyabb forráspontú, ugyanakkor kisebb a szénatomszámú párlatok magasabban válnak ki.

A kőolaj termékek 3 csoportba sorolhatók:

·                     könnyű párlatok (benzin, petróleum)

·                     közepes párlatok (kerozin, gázolaj)

·                     nehézpárlatok és maradék (fűtőolaj, kenőolaj, aszfalt)

 

 

A kőolaj frakcionált desztillációja

 

A kolonnából távozó nyers benzin már nem hasonlít a kezdeti kőolajhoz, kis szénatomszámú (C₅-C₁₀) tisztán folyó folyadék. Egyéb finomítási eljárások során (pl. kéntelenítés) különféle összetételű és minőségű benzint állíthatnak elő belőle. Ilyen lehet a legnépszerűbb felhasználású motorbenzin, de emellett jelentős a lakkbenzin (mint oldószer), illetve a vegyiparban használt sebbenzin is.

Ahhoz, hogy ténylegesen a ma használatos Otto-motorokba tölthető benzint kapjunk, számos kémiai eljáráson kell átesnie anyers benzinnek, mint pl.: krakkolás, benzinreformálás, alkilezés, izomerizálás. Ezen folyamatok lényege a környezet- és motorbaráttá tétel és az oktánszám növelés, vagyis a minőségjavítás.

 

Nyers benzinből előállított termékek (sebbenzin, motorbenzin, lakkbenzin)

 

Tehát a benzin olyan kémiai anyag, amely kőolajszármazék. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Kis szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, (főként pentán -C₅H₁₂, hexán -C₆H₁₄ és heptán -C₇H₁₆ tartalmú, de a motorbenzin több mint 400 féle alkotót tartalmaz), ebből adódóan vízben nem elegyedik, sűrűsége kisebb annál. Könnyen párolog, levegővel robbanó elegyet képez, így a benzin fokozottan veszélyes anyagnak számít. Azt sem feledhetjük el, hogy a benzin a nem megújuló energiaforrások közé tartozik, mely a felhasználás során emberre és környezetre káros gázokat hagy maga után.

 

A benzin veszélyességét jelző piktogramok

 

 

Végül, ha valaki legközelebb megáll a benzinkúton, remélem, eszébe jut, hogy milyen hosszú utat is jár be a benzin (térben és időben), mire a töltőállomásra ér. Emellett azt se felejtsük el, hogy oldószerként és akár fertőtlenítőszerként is jelentős felhasználási lehetőségei vannak.

 

Filmajánló: Peter Berg - Mélytengeri pokol (Deepwater horizon) (2016)

 

 

Czira Beáta

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató

 

 

Czira Beáta bemutatkozása:

 

Czira Beáta vagyok, a Szegedi Tudományegyetem, biológia- kémia tanárszakos hallgatója. Ebben a bejegyzésben az általam összeállított, Vidákné Tóth Ildikó tanárnő által lektorált, kémiai tudományt népszerűsítő olvasmány található.

V. évfolyamos tanárszakos hallgatóként, nap mint nap kihívás, ezt a nem közkedvelt tantárgyat szerethetővé, érdekessé tenni a diákok számára az iskolában. Így szembesülök vele, hogy milyen sok érdekes, izgalmas információról maradnak le, még a felnőtt emberek is amiatt, hogy: „jaj kéémia”, átlépve azon, hogy mindent a kémia határoz meg, főleg a 21. században.

Ezek után nagyon örültem a lehetőségnek, hogy a napi szinten használt benzin kalandos útjának bemutatásában most én lehettem az olvasók idegenvezetője!

 

Czira Beáta

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató

DMF

Kedves Olvasó!

 

A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J

 

A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról, illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos hallgatók készítettek.

 

Üdvözlettel: Tóth Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

 

 

28_DMF

 

DMF - N,N-dimetil-formamid

  

Kedves Olvasó!

 

Elképzelhetőnek tartom azt, hogy már hallottál a DMF-ről, de ha nem az se baj, mert most erről az anyagról fogok írni pár gondolatot, nehogy valakinek álmatlan éjszakákat okozzon a kíváncsiság.

 

A DMF leánykori neve N,N-dimetil-formamid, ami dimetil-amin és metil formiát /szén monoxid reakciójával állítható elő.

 

Az N,N-dimetil-formamid képlete

 

Most, hogy körvonalazódott bennünk, hogy miről is lesz szó, sőt már tudjuk is egy képlethez kötni, logikusan felmerül a kérdés, hogy miért is érdemes nekünk most erről az anyagról értekezni. A válasz pedig az, hogy egy rendkívül jó oldószerről van szó. A paraffinokat (C_nH_2n+2 felépítésű szénhidrogének) nem túlzottan preferálja, DE majdnem minden szerves oldószerrel és vízzel is elegyedik, ami azért elég hasznos tud lenni.

Fontos gyakorlati haszna, hogy igen sok műanyagot (PVC, poliuretán, poliamidok és még sok mást) és műgyantát is old, így fontos a vegyiparban.

Peszticidek (permetszerek) gyártásában is megjelenik, és fontos szerepe van a műbőrök és felületi bevonatok szintetizálásában is.

Heterociklusos vegyületek előállítására is alkalmazzák laborkörülmények között, továbbá a Mizoroki-Heck reakcióban is általános oldószer. Ezutóbbi során telítetlen halogenidet reagáltatunk palládium katalizátor mellett egy alkénnel, aminek következtében egy szubsztituált alként kapunk. Ezért a reakcióért Heckék 2010-ben kémiai Nobel-díjat kaptak.

 

A DMF-et azért szeretjük igazán, mert egyrészt csak kismértékben párolog (a gőzeiről azért a későbbiekben még ejtek pár szót) és aprotikus, de hidrofil oldószer. Ez azt jelenti, hogy habár a DMF rendelkezik olyan hidrogénnel, amit akár le is adhatna, de ezt mégsem teszi meg, viszont vízzel szeret oldódni.

 

Hogy is néz ki ez az anyag a gyakorlatban?

A DMF normál körülmények között egy színtelen, szagtalan folyadék. Itt azonban megjegyezném, hogy ha az oldat tisztasága csökken, akkor a megjelenő dimetil-amin kellemetlen (ammóniára hasonlító) szagot kölcsönözhet neki. Viszont azt azért kiemelném, hogy amennyiben lehetőségünk nyílik rá, akkor se nagyon szagolgassuk, mivel belélegezve, sőt bőrrel érintkezve is ártalmas, akut toxicitást okoz. Ha véletlen a bőr felszínére kerülne, szappanos vízzel le kell mosni, ha pedig szembe, akkor több percig mossuk bő vízzel! Utóbbi esetben viszonylag gyorsan érzékelni fogjuk a mosás szükségességet, ugyanis erősen irritálja a szemet.

 

Fontos, hogy ha fennáll a gyanúja, hogy minden igyekezetünk ellenére mégis sikerült közelebbi kapcsolatot létesíteni ezzel az anyaggal (lenyeltük, ránk fröccsent, belélegeztük és kezdünk furán lenni, nem biztos, hogy belélegeztük, de valami nagyon marja a szemünket stb.), akkor forduljunk orvoshoz! Hatványozottan igaz ez terhesség alatt, mivel a születendő gyermekeket is károsíthatja (teratogén hatású) a DMF!

 

Ha ezzel az oldószerrel dolgozunk (mondjuk ez azért elég sok másik anyagra is igaz), akkor kerüljük a nyílt láng használatát és ne hagyjuk olyan helyen, ahol nagy hő érné a palackot! Igaz, hogy a forráspontja viszonylag magas (153 °C) de gyúlékony, és a gőzei már 57,5 °C-on belobbanhatnak. Sőt, ha nagy arányban vannak a légtérben, akkor ez robbanáshoz is vezethet!

Arra is figyeljünk oda, hogy az anyag természetkárosító hatásai miatt gyűjtőedénybe kerüljön, ne öntsük a lefolyóba!

 

Lényegében a DMF egy széles körben és sokrétűen alkalmazható oldószer, de helytelen vagy gondatlan használat esetén komoly egészségügyi problémát okozhatunk vele mind magunknak, mind a környezetünkben tartózkodóknak. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de szerintem egy borongós hétfő reggelemet igencsak hazavágná, ha még fel is robbantom magamat... Azonban szerintem nem az a megfelelő hozzáállás, hogy félünk a lehetséges következményektől és inkább nem is megyünk még csak az üvegéhez sem harminc méternél közelebb. Ismerjük meg, amivel dolgozunk és figyeljünk mindig oda (nem csak ennél az anyagnál), hogy mit, miért és hogyan teszünk vele. Nem félni kell egy elénk táruló kémiai problémától, hanem fel kell magunkat vértezni a szükséges tudással és megküzdeni vele!

 

Köszönöm a figyelmet! J

 

Bodor Tamás Dávid

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató

 

Heptán

Kedves Olvasó!

 

A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J

 

A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról, illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos hallgatók készítettek.

 

Üdvözlettel: Tóth Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

 

 

27_Heptán

 

Heptán

 

A következőkben egy szerves vegyületről, a heptánról olvashattok néhány olyan információt, amit fontosnak tartottam kiemelni.

 

De mi is az a heptán?

Definíció szerint a heptán egy 7 szénatomos telített szénhidrogén.

- Na jó, mi az a szénhidrogén? Ahogy a nevük is mutatja, a szénhidrogének olyan szerves vegyületek, amelyek csak szén és hidrogén atomokból állnak. Valószínűleg mindenki találkozott már velük, vegyük például a metánt, ami a vezetékes gáz fő alkotóeleme, de az üzemanyagként használt benzin és diesel legnagyobb része is folyékony szénhidrogének keveréke.

- Mint említettem, a heptán 7 szénatomos, tehát 1 molekulájában 7 db szénatom található, ezt könnyen megjegyezhetjük a nevéből is, hiszen a ,,hepta” görög előtag hetet jelent. Ezt az előtagot azért illetjük egy ,,-án” végződéssel, mert a telített szénhidrogéneket kémiásan alkánnak hívjuk.

- A definíciónkból már csak a ,,telített” fogalmat kell megmagyaráznunk. A telített szénhidrogének molekulájában két szénatomot mindig csak egyszeres kovalens kötés kapcsol össze, továbbá a szénatomoknak mind a 4 vegyértékelektronja kötésben van, ha nem másik szénatommal, akkor hidrogénnel.

A következő kép a heptánt jeleníti meg háromféleképpen, jól reprezentálva az előző bekezdésekben említett ismereteket.

 

A heptán különböző reprezentációi

 

Na de honnan ismerem fel a heptánt, ha találkozom vele az utcán?

A heptán egy színtelen folyadék, illatját tekintve ,,benzinszagú”. Érdemes odafigyelni, hiszen enyhén illékony, és ha hosszú ideig vagyunk kitéve gőzeinek az szédülést, émelygést, vagy akár eszméletvesztést is okozhat.

 

A heptán üveges kiszerelése

 

No de mégis mire lehet használni ezt a szénhidrogént?

Egy fehérköpenyes kémikus mindennapi életében a heptán egy kiváló apoláris oldószer. Ez röviden azt jelenti, hogy remekül fel lehet benne oldani olyan anyagokat, amelyek vízben nem szeretnek feloldódni.

Szoktál bélyeget gyűjteni? A legújabb ragasztók már nem feltétlenül semlegesíthetők vizes ásztatással, így pl. az USA-ban élő bélyeggyűjtők nagy mennyiségű heptánt tartalmazó termékekkel (pl. Bestine) választják le kiszemelt bélyegjeiket a borítékokról.

Végezetül pár szó a heptán talán legfontosabb felhasználásáról. Gondolkodtál már azon, hogy miért lesz egy benzin 95-ös, egy másik pedig 98-as? Vajon mit jelenthetnek ezek a számok? Vegyük például a 95-ös benzint, a 95-ös szám az úgynevezett oktánszám. Az oktánszám a benzin ,,jóságával” függ össze, minél nagyobb az oktánszám, annál jobb tulajdonságokkal rendelkezik az adott benzin. A jobb tulajdonságok itt most azt jelentik, hogy a benzinünket a dugattyúk tovább tudják összenyomni anélkül, hogy magától berobbanna. Az oktánszám meghatározásakor az adott benzint, egy heptán-izooktán keverék tulajdonságaival hasonlítják össze. A 95-ös benzin (amelynek akár 10 komponense is lehet) összenyomhatósága megegyezik egy olyan heptán-izooktán keverékkel, amely 95% izooktánt és 5% heptánt tartalmaz. Így tehát a heptánt nap mint nap használják az iparban arra, hogy a különböző gyártók benzinjeinek minőségét megállapítsák.

 

Nagy Ferenc István

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató

 

Dioxán

Kedves Olvasó!

 

A korábbi bejegyzéseimben már sokat olvashattál a párolgás folyamatáról illetve a szilárd anyagok folyadékokkal történő nedvesítéséről. Ha esetleg lemaradtál ezekről, kellemes és hasznos böngészést kívánok a blogomhoz J

 

A következőekben a folyadékok pár alapvető tulajdonságáról, illetve a kísérleti munkám szempontjából is releváns oldószerekről olvashatsz ismeretterjesztő bejegyzéseket, melyeket konzultáció keretében tanár szakos hallgatók készítettek.

 

Üdvözlettel: Tóth Ildi

 

Kontakt: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu

 

 

 

26_Dioxán

 

A rettegett dioxán

 

A szerves kémia nélkül a mai életvitel elképzelhetetlen, ezért fontos annak útvesztőjében néha eltévedni, hogy megértsük a vegyipar egyik fontos ágát. A kémiai reakciók közel 90%-a oldószeres közegben megy véve, nem szilárd vagy gáz halmazállapotban. Az oldás fizikai változás, oldódás során az oldott anyagok anyagi tulajdonságai nem változnak meg, így, a megfelelő oldószer kiválasztása mellett bonyolult reakciókat lehet megtervezni. Ebben a bejegyzésben a szerves kémia egyik elterjed oldószeréről lesz szó, a dioxánról.

 

Tekintsük át, hogyan is vesz minket körbe a szerves kémia és annak „termékei” a mindennapi életünk során. Sokszor nem is gondolnánk, hogy mi mindenben van jelen a kémia ezen ága, a motorhajtóanyagoktól kezdve a fűszereink hatóanyagain át a gyógyszerekig.

Példák a szerves vegyipar termékeire

 

A dioxán, kémiai nevén 1,4-dioxán egy általános oldószer. Az éterek közé tartozik. Az éterek olyan szerves vegyületek, melyben egyszerű oxigén tartalmú funkciós csoport van, mely oxigén két másik szénatomot köt össze. Ezen felül heterociklusos vegyület, ami azt jelenti, hogy a dioxán molekulája gyűrűbe zárul.

 

Az éterek általános szerkezete

A dioxán molekulájának szerkezeti és térbeli ábrázolása

 

Dioxán vagy 1,4-dioxán?

A dioxán egyfajta gyűjtőnév, két másik izomere is létezik (1,2 és 1,3-dioxán), ám ezek olyan kis mértékben fordulnak elő, hogy a hétköznapi értelemben a dioxán alatt az 1,4-dioxánt értjük.

 

A dioxán tulajdonságai, felhasználhatósága:

A dioxán jellegzetesen édeskés illatú (hasonlóan a dietil-éterhez), színtelen folyadék. Sűrűsége és forráspontja a vízhez hasonlít, alacsony olvadásponttal rendelkezik. Vízzel elegyedik. Illékony, gőzei nehezebbek a levegőnél, alacsony lobbanásponttal rendelkezik. Nagyjából 20 térfogat%-os levegővel alkotott elegye már robbanásveszélyes. Erős oxidálószerekkel hevesen reagál, a zsírokat és viaszokat kitűnően oldja, a gyakorlatban ezek oldására használható. Felhasználásának gátat szab, hogy bőr, szem és légzőszervi irritációt okozhat, valamint hosszú távú használata során fellépő hatásai nem ismertek, feltehetően karcinogén hatású. Előállítani etlién-glikolból lehet kevés, tömény kénsavval.

 

Dioxán vagy dioxin?

A hétköznapi élet során minket érő információk, hírek vagy egyéb tanulmányainkon át is beszűrődik a kémia a mindennapjainkba, és első pillanatban nehéz lehet különbséget tenni a dioxán és a dioxin között, hiszen nevezéktanilag egyetlen egy betű a különbség. Ha megvizsgáljuk az említett molekulák szerkezetét, gyorsan kiderül, hogy ugyan hasonló a két molekula, azonban a dioxin tartalmaz kettős kötéseket, azaz telítetlen molekuláról van szó.

  

A dioxán és a dioxin szerkezete

 

A dioxin esetében kettős kötései miatt már egy sokkal reakcióképesebb anyagról van szó, az élő szervezetre, a dioxánnál megismert nyálkahártya-ingerlő hatásán túl, sokkal komolyabb és veszélyesebb hatásai vannak, emiatt a felhasználása is másabb körű. Történelmi tanulmányaink során tanulhattunk a vietnami háborúról, ami során az amerikai hadsereg a partizánok mozgását megakadályozva bevetették az „Agent Orange”-t, ami miatt lehullottak a fák levelei, így a partizánokat repülőről is lehetett látni. Ugyanez a szer volt felelős Viktor Juscsenko ukrán elnök mérgezéséért is. Ha pedig az ipari baleseteket vesszük figyelembe, az 1976 júliusában, Meda közelében lévő (Észak-Olaszország) Seveso katasztrófáját is a dioxin okozta (gyomirtó szereket gyártottak az egységben, ahol robbanás történt). A dioxin pár milligrammja is halálos, a keletkezett károk felbecsülhetetlenek voltak.

 

Viktor Juscsenko ukrán elnök a dioxin mérgezés előtt és után

 

Látható tehát, hogy a dioxán és dioxin között ugyan csak egy betű eltérés van, de a felhasználhatóságában és élettani hatásaikat tekintve óriási különbséget lehet megfigyelni a két vegyület között.

 

Ez legyen mindenkinek egy fontos tanulság, elég egy kémiai anyag nevében egyetlen betű eltérés, a szerkezetében egyetlen pici különbség, és máris egy teljesen más tulajdonságú anyagról van szó. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni ilyen apróságok által, és figyeljünk a részletekre, mert mint tudjuk, az ördög is a részletekben rejlik.

 

Kovács Dávid Zoltán

Biológia – kémia osztatlan tanári szakos hallgató